Mégis olcsóbb lesz az EP-választás

Megállapodott a négy parlamenti párt az európai parlamenti (EP) választási törvény módosításáról. Eszerint a külföldön leadott szavazatokat itthon számolják össze, így nem kell 300 millió forintos költséggel szavazóbiztosokat kiutaztatni.

SZDSZ

A megoldás lényege, hogy a külképviseleteken leadott szavazatokat az ott dolgozók eljuttatják az Országos Választási Bizottsághoz, ahol a pártok jelenlétében számolják majd meg - mondta el Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője vasárnap a négypárti megbeszélés után. Hozzátette: az MSZP, az MDF és az SZDSZ támogatja a javaslatot, míg a Fidesz megígérte, hogy nem fogja megakadályozni a törvénymódosítás elfogadását. A politikus közölte: a házszabálytól eltérésről hétfőn szavaz a Ház. Kuncze Gábor elmondta: az MSZP eredetileg azt javasolta, hogy külképviseletenként állapítsák meg az eredményt, de a megállapodás szerint az Országos Választási Bizottság a szavazatok megszámolása után egyben közli a végeredményt. Mint mondta, a végeredmény kihirdetése csak néhány nappal fog csúszni június 13-hoz képest, de a külképviseleteken leadott voksok az összes szavazat mindössze egytized százalékát teszik majd ki.

A költségekről szólva azt mondta, "az Alkotmánybíróság által előírt követelmény, hogy a külképviseleteken tartózkodók, illetve a határon túl tartózkodó magyar állampolgárok is szavazhassanak, ennek mindenképpen van költsége, ezt már tovább vizsgálni nem érdemes".

MSZP

"Az országnak nem kell megfizetni a tanulópénzt a pártok kölcsönös bizalmatlansága miatt, megtaláltuk azt a megoldást, amit némi bölcsességgel és egyetértéssel már az elején is megtalálhatunk volna" - mondta Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője. A politikus közölte, a külképviseleti bizottságokban az a két külképviseleti dolgozó vesz részt, aki a korábbi megállapodás szerint technikai segítőként kapcsolódott volna be a választási eljárásba. Hozzátette: a törvénymódosítás a Fidesz kérésére csak egy alkalomra, 2004. június 13-ra szól.

Kérdésre válaszolva közölte, a korábbi megállapodást "nem volt kár felrúgni", mert az egy kényszer-megállapodás volt, és annak megszületése után derült ki, milyen sok pénzbe kerül. Hozzáfűzte: a megállapodással megoldottak egy másik problémát is, a titkosságot, ugyanis, amely képviseleten egy ember szavazott volna nem lehetett volna ezt biztosítani azt.

Fidesz

"Az biztos, hogy holnap a törvénymódosításra sor fog kerülni, ezt a Fidesz nem akadályozza meg, hanem biztosítani fogja a parlamentben a feltételeket" - közölte Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. Mint mondta, arról még nem tud nyilatkozni, hogy ez hogy fog történni. Kijelentette: a 2003. december 1-jén született négypárti megállapodás "felrúgása eredményezte ezt a helyzetet". Mint mondta, a külképviseleti szavazás azzal, hogy a pártok nem vesznek részt a választási bizottságokban, lehetetlenné vált. "Mi leszögeztük már két nappal ezelőtt, hogy a kormánypártok felelősségét látjuk ebben, hiszen ők rúgták fel a vonatkozó négypárti megállapodást" - jelentette ki.

Rogán Antal azt is közölte, véleménye szerint a külképviseleti szavazás megvalósítása "mindenkinek érdeke, függetlenül attól, hogy szinte kevesebb ember gondolta azt, hogy leadja a voksát, mint amennyi a külképviseleteken dolgozik. Rámutatott: a kialakult helyzet megoldására készült az egyszeri törvénymódosítási javaslat, amely "a jövőre nézvést semmit nem jelent, a jövőben természetesen végig kell gondolni a mostani eset tapasztalatait és annak alapján kell a végleges szabályozásokat megalkotni".

MDF

Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője az egyeztetést követően kijelentette: miután a megismert törvénymódosító javaslat tartalmilag megegyezik az MDF csütörtökön benyújtott javaslatával, ezért a házszabálytól való eltérést és a törvény elfogadását is támogatni fogják. "A frakciók nem nagyon tehetnek mást, mint vagy ezt a módosító javaslatot szavazzák meg, vagy ennek híján meg fogják szavazni azt a listát, amelynek alapján (...) meglehetősen drágán ki fognak utazni a külképviseletekre a megfigyelők" - mondta. Úgy vélte, nem kell felelősöket keresni, nem kell keresni, hogy "kinek a hibája, hogy ide jutottunk". "Senki nem gondolta, hogy ilyen kevesen fognak a külképviseleteken szavazni. Mindenki azzal számolt, hogy legalább 25-30 ezer ember fog külképviseleten szavazni, ennek a tizede jött össze. Ennek fényében teljesen normális dolog, hogy a pártok megváltoztatják az álláspontjukat - mondta Herényi Károly. Az MDF frakcióvezetője szerint a megoldás takarékos és "legalább olyan biztonságos, mint az előző volt".

Törvényi háttér

Az alkotmány kimondja, hogy az EP-, az országgyűlési választásokon, illetve népszavazáson biztosítani kell a voksolás lehetőségét a nem Magyarországon tartózkodó, de választójoggal rendelkezőknek. A június 13-i EP-választás lebonyolítása érdekében 71 magyar külképviseletre kellett volna kiutaznia közpénzen a három rendes és egy póttagból álló szavazatszámláló bizottságnak. Az összesen 284 személyt javarészt a választáson részt vevő pártok delegálták, a Fidesz és az MSZP 71-71-et, az MDF 65-öt.

2415 szavazó - 300 millió forint

Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda vezetője korábban elmondta: a külképviseleti szavazás költsége összesen mintegy 300 millió forint. Ennyibe kerül volna a delegáltak kiküldése esetén annak a 2415 magyar állampolgárnak a szavazata, aki jelezte, hogy részt kíván venni a külképviseleteken megrendezendő voksolásokon. Több Európán kívüli országba, így Kubába, Nigériába és Mongóliába egyetlen szavazó miatt utaznak a négytagú bizottságok.