Nem lesz bűntény a cigányozás

Alkotmányellenes a gyűlöletbeszédet szabályozó jogszabály az Alkotmánybíróság hétfői döntése szerint. A testület Mádl Ferenc államfő beadványa alapján vizsgálta meg a törvénymódosítást. A köztársasági elnök azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert úgy vélte: a jogszabály alapján a bíróságok nagyobb mértékben korlátoznák a véleménynyilvánítás szabadságát, mint ahogyan azt alkotmányosan megtehetnék. Az MSZP tudatta: négypárti egyeztetést kezdeményez az alkotmány módosítására, hogy ne lehessen etnikai alapon becsmérelni.

Alkotmányellenesnek nyilvánította a gyűlöletbeszéd büntetését szabályozó jogszabályt az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn nyilvánosságra hozott döntésében. A gyűlöletbeszéd jelenlegi szabályozása szerint csak akkor valósul meg bűntett, ha valaki tevőlegesen szólítja fel a hallgatóságot valamely kisebbség ellen (például: "ki innen a mocskos felső-hottentottákkal"), de ha csak gyűlölködik közönség előtt, akkor nem követ el törvénybe ütközőt ("szarházi hazaáruló felső-hottentották"). A most alkotmányellenesnek nyilvánított módosítás viszont már a gyűlölködést is büntette volna.

Az Ab abból indult ki, hogy alkotmányos alapjog a véleménynyilvánítás, és csak akkor van esély a téves nézetek kiszűrésére, ha az ellentétes vélemények nyilvános vitákban ütközhetnek. Úgy vélték, hogy a szélsőséges nézetek hangoztatása önmagában nem idéz elő zavargásokat.

A testület indoklásában kitért arra, hogy több nemzetközi dokumentum is kitér a szélsőséges, izgató beszédek tiltására, de felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar jogalkotóknak ezek figyelembevételével is az arányosság elvét kell szem előtt tartaniuk. Az alapjogok korlátozására ugyanis csak akkor van lehetőség, ha a kívánt cél elérése jogi eszközökkel ez nem megvalósítható. "A törvényalkotó köteles a lehető legenyhébb eszközt alkalmazni az adott cél elérésére" - áll az Ab indoklásában.

"A szélsőséges nézetek esetében sem a vélemény tartalma, hanem a közlés belátható következménye alapozza meg a felelősségrevonást" - közölte az Ab. A büntetés kilátásba helyezése pedig csak akkor lehetséges, ha a társadalmi békét megzavarná a közlés - tették hozzá.

Az Alkotmánybíróság rögzítette: hogy az uszítás és az izgatás - amely kifejezést a törvénymódosítás tartalmazza - nem szinonimák, mert míg az uszítás az ösztönökre, érzelmekre apellál, az izgatás az értelemhez szól. Az uszítás így súlyosabb magatartást kíván. A törvénymódosításban pedig a "gyűlöletre uszítást" a "gyűlöletre izgatás" váltotta fel, amely így leszállítaná a büntethetőségi küszöböt.

A beadványozó Mádl Ferenc köztársasági elnök azt is kifogásolta, hogy az "erőszakos cselekmény elkövetésére hív fel" fordulattal akkor is büntetnek, ha a felhívás végül nem jár eredménnyel. A felhívás ugyanis önmagában nem jár az egyéni jogok sérelmének veszélyével - érvelt az államfő. Az Alkotmánybíróság ezzel egyetértett.

A Mádl által vitattott harmadik kifejezéssel, a becsmérléssel kapcsolatban pedig az Ab rögzítette: az uszítás szintjét el nem érő gyalázkodó, becsmérlő véleményközlés nem büntethető. "A megvetés kinyilvánítása önmagában nem jár erőszakcselekmény nyilvánvaló és közvetlen veszélyével, és sok esetben egyéni jogok sérelmével sem fenyeget" - áll az Ab egyhangúlag elfogadott határozatának indoklásában. Az Ab szerint a becsmérlés büntetőjogi szankcionálásával a jogalkotó nem a lehető legkisebb korlátozóeszközt választotta.

Az államfő azután fordult a testülethez, hogy az Országgyűlés decemberben elfogadta a büntető törvénykönyv közösség elleni izgatásra vonatkozó paragrafusának módosítását.

Mádl Ferenc álláspontja szerint ugyanis nagy a veszélye annak, hogy az új törvényszöveg alapján a bíróságok nagyobb mértékben korlátoznák a véleménynyilvánítás szabadságát, mint ahogyan azt alkotmányosan megtehetnék. Továbbá az ítélkezés során komoly bizonytalanságok adódhatnának, emellett a köznyugalmat csak elvontan, általánosan védené az új jogszabály.

A büntető törvénykönyv parlament által megszavazott új, közösség elleni izgatásra vonatkozó rendelkezése szerint "aki nyilvánosság előtt valamely nemzet vagy valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre izgat vagy erőszakos cselekmény elkövetésére hív fel, bűntettet követ el, s három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki nagy nyilvánosság előtt az emberi méltóságot azáltal sérti, hogy mást vagy másokat a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási hovatartozás miatt becsmérel vagy megaláz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

A gyűlöletbeszéd törvényi szabályozása korábban nagy vitát váltott ki a parlamentben: csak minimális többséggel, 184-180 arányban tudták elfogadni az Igazságügyi Minisztérium által kidolgozott javaslatot, amely alapján három év börtönt is kaphatna, aki uszító beszédet mond. Az ellenzék mellett ugyanis az SZDSZ-frakció sem támogatta a törvénymódosítást. A szabad demokraták azzal érveltek, hogy a véleménynyilvánítás és a szólásszabadság alkotmányos alapjog, ezt nem szabad korlátozni semmivel sem, még a gyűlöletbeszéd büntetésével sem. Kuncze Gábor pártelnök korábban személyesen is egyeztetett a témában Mádl Ferenccel, és akkor azt mondta, az államfő véleményét tekinti mérvadónak az ügyben.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKK