Újrakezdődött a milliárdos Herzog-per

Újrakezdődött a per az örökösök és a magyar állam között a Fővárosi Bíróságon a mintegy másfél milliárd forint értékűre becsült Herzog-gyűjtemény tulajdonjogáról. A hétfői tárgyaláson a magyar államot perlő örökös jogi képviselője az eredeti végrendelettel - szerinte - bizonyító erejű írásos dokumentumot nyújtott be.

Martha Nierenberg amerikai-magyar állampolgár 1999-ben nagyapja, Herzog Mór Lipót örököseként indított polgári pert a magyar állam, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria ellen.

 

Az Egyesült Államokban élő Herzog-örökös 12 kép visszaszerzéséért indította az eljárást, amelyben a Fővárosi Bíróság 2000 októberében első fokon, nem jogerős határozatot hozott. A határozatban akkor tíz képet tulajdonítottak Martha Nierenberg örökségének.

 

Az ügyben másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság (LB) 2002 novemberében hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és új per lefolytatására kötelezte a Fővárosi Bíróságot. Az LB megalapozatlanságra hivatkozva helyezte hatályon kívül az örökösök számára kedvező FB-ítéletet.

 

Az LB a döntésében utalt arra, hogy a gyűjteményt alapító Herzog Mór Lipót - és felesége - halála után a gyűjteményt három gyermeke örökölte, ám a hagyaték felosztására vonatkozóan semmilyen értékelhető adat, bizonyíték, végrendelet vagy végzés nem áll a bíróság rendelkezésére.

 

Az LB szerint az első fokra visszaküldött per újabb eljárása lehetőséget teremt arra, hogy Herzog Mór Lipót másik két gyermekének leszármazottai is bekapcsolódjanak az ügybe.

 

Az újból első fokon eljáró FB bírája a hétfői tárgyaláson először a családfát akarta tisztázni, mivel szerinte a néhai Herzog Erzsébet (Herzog Mór Lipót lányának) egyik gyermeke, 1997-ben elhunyt fia nem végrendelkezett.

 

A Martha Nierenberget képviselő ügyvéd elmondta: ismeretei szerint az említett örökös egyenes ági leszármazott és házastárs nélkül hunyt el, végrendeletet azonban készített, amelyet már a korábbi eljárás során is benyújtottak. A felperes jogi képviselője a hétfői tárgyaláson bizonyítékként benyújtotta az ismertetése szerint időközben előkerült, 1929-ben Herzog Mór Lipót megbízásából készült végrendelet szövegét, valamint a műgyűjtő halála után tartott hagyatéki eljárás dokumentumát.

 

Az ügyvéd ismertetése szerint Herzog Mór Lipót végakaratának megfelelően a gyűjteményhez tartozó műkincseken - halála és felesége halála után - három gyermekének egyenlő arányban kellett osztoznia. Ha az örökösök nem tudtak volna megegyezni, akkor egy - Herzog Mór Lipót által megjelölt - választott bíróságnak kellett volna dönteni. A felperesi jogi képviselő tudomása szerint választott bírósági eljárást nem kellett tartani.

 

Az ügyvéd indítványozta azt is, hogy az ügyben tanúként hallgassák meg néhai Herzog Erzsébet jogi képviselőjét. Szerinte a New York-i ügyvéd bizonyítani tudja, hogy ő maga is többször módosította Herzog Erzsébet végrendeletét.

 

Az ügy alpereseinek jogi képviselői érdemi módosítást nem tettek a már korábban kialakított védekezésükre, szerintük a vitatott képek különböző módon, de állami tulajdonba, elbirtoklásra kerültek. Az alperesi képviselők a per anyagává kívánják tenni azt a külügyminisztériumi állásfoglalást is, amelyet az LB mellőzött az ügyben.

 

Az eljárásba heted-, nyolcadrendű alperesként bekapcsolódó, örökösi igénnyel élő két Herzog-leszármazott (néhai Herzog András gyermekeinek) jogi képviselője elmondta: ügyfeleinek a per tárgyát képező műalkotások közül három képre van igényük, a többi alkotás esetében nem vitatják a felperes kérelmét.

 

Martha Nierenberg többi között Anthonis van Dyck, Lucas Cranach, Gustave Courbet, El Greco, Fiorentino, Munkácsy Mihály és Brocky Károly egy-egy alkotását szeretné visszakapni.

 

A Herzog-per következő tárgyalását november 29-én tartják a Fővárosi Bíróságon.

KAPCSOLÓDÓ CIKK