Alkotmányellenes a gyógyszerárak befagyasztása

Az Alkotmánybíróság (Ab) keddi döntése szerint alkotmányellenes, hogy az egészségügyi tárca korábbi döntésével befagyasztotta a gyógyszerárakat. A kormány azért döntött a gyógyszerárak átlagosan 10 százalékos befagyasztásáról március közepén, mert a gyógyszertámogatásokra kifizetett összeg 18 hónap alatt 110 milliárd forinttal nőtt. Az Ab döntése értelmében a rendelet június 30. után veszti hatáját, így a gyógyszerárak akkor ismét az év eleji szintre emelkedhetnek. A kormány azt ígéri: megtalálják a megoldást, hogy ne kelljen majd többet fizetni az orvosságokért.

Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a gyógyszerek átmeneti árszabályozásáról szóló, április 1-jén hatályba lépett kormányrendeletet. A testület határozatában megállapította, hogy a gyógyszerárak befagyasztását előíró jogszabály megalkotásakor a kormány túllépte az ártörvényben adott felhatalmazás kereteit, és anélkül rendelkezett az árakról, hogy annak együttes törvényi feltételei fennálltak volna. Az ártörvény szerint ugyanis a kormány csak abban az esetben vezethet be hatósági árat valamilyen termékre, ha "a gazdaság egészét vagy jelentős részét érintő és az árak alakulására ható adózási, pénzügyi vagy egyéb szabályozási eszköz" változik. Az Ab állásfoglalását az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete és a Magyar Gyógyszerész Kamara kérte az ügyben.

A kormány március közepén döntött a hatósági gyógyszerár bevezetéséről, mert a gyógyszertámogatásokra kifizetett összeg 18 hónap alatt 110 milliárd forinttal nőtt. A döntés értelmében április 1-jétől átlagosan 10 százalékkal csökkent az orvosságok ára. A kabinet azért vezetett be hatósági gyógyszerárat, mert több gyártóval nem tudott megállapodni arról, hogy a lakosság megnövekedett terheinek enyhítésére bevételeik 15 százalékát fizessék vissza a gyógyszerkasszába. Azoknak a gyártóknak a gyógyszerárait, amelyekkel nem született megállapodás, a januári ár 85 százalékban maximálták, míg a többi gyártó készítményeinek árát érintetlenül hagyták.

A gyártók ugyanakkor azzal érveltek, hogy a gyógyszerkassza kiadásainak növekedése a kormányzat hibája. Úgy vélték, hogy a kormányzat velük akarja megfizettetni a gyógyszerkassza hibás gazdálkodásának költségeit. Fekete Tibor, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (Magyosz) szóvivője az Ab döntése után az MTI-nek kijelentette: az Alkotmánybíróság azt a kormányrendeletet minősítette alkotmányellenesnek, amely a jelenlegi gyógyszerpiaci helyzetet előidézte.

Az alkotmánybírósági határozat értelmében a megsemmisített rendelkezés 2004. június 30-án veszti hatályát. Ezután a hatósági áras gyógyszerekért ismét annyit kell majd fizetni, mint januárban.

Tóth Judit, az egészségügyi tárca szóvivője az [origo]-nak elmondta: a tárca sajnálattal, de tudomásul veszi az Alkotmánybíróság döntését. Kijelentette: a kormány megtalálja a módját, hogy ne növekedjenek a betegek gyógyszerterhei az év hátralevő részében sem. A tárca az alkotmánybírósági határozat pontos indoklásának megismerése után ad majd ki részletes állásfoglalást.

Az [origo] szerette volna megtudni az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP), hogy az Ab döntése mennyi plusz költséget jelent és arra milyen fedezettel rendelkezik a gyógyszerkassza. Az OEP azonban nem kívánt nyilatkozni az ügyben.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK