Az orvosok többségének gőgössége miatt bolyonganak a betegek

Vágólapra másolva!
Magyarországon a betegek gyógyulási lehetőségeik alig ötven százalékát ismerik. Dr. Matkó Ida, a betegek jogainak védelmével foglalkozó Szószóló Alapítvány vezetője szerint lassan el kellene fogadni, hogy a tájékoztatás ugyanúgy hozzátartozik az ellátáshoz, mint a műszerek fertőtlenítése. A betegjogi alapítvány vezetője szerint meg kellene változnia annak a gyakorlatnak, hogy csak félinformációkat közölnek a betegekkel, és hogy kérdéses esetekben nem, vagy csak ritkán hívnak össze konzultációt. A Matkó Ida által "én vagyok a legokosabb orvos attitűdnek" nevezett jelenség miatt bolyong sok beteg évekig a rendszerben, mire a megfelelő szakorvoshoz kerül.
Vágólapra másolva!

Az Orvostechnikai Eszközök Gyártóinak és Forgalmazóinak Szövetsége által rendezett konferencián az előadók nagyon aggályosnak minősítették a betegek helyzetét. A konferencia résztvevői szerint Magyarországon a betegek gyógyulási lehetőségeik alig ötven százalékát ismerik.

Dr. Matkó Ida, a betegek jogainak védelmével foglalkozó Szószóló Alapítvány vezetője egyáltalán nem tartja túlzásnak az elhangzottakat. Szerinte a betegek még lehetőségeik felével sincsenek tisztában. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a helyzet sokkal árnyaltabb annál, miszerint a "gonosz, rossz ellátórendszer nem tájékoztatja megfelelően a betegeket". Matkó Ida szerint a legfőbb probléma, hogy Magyarországon nincs bejáratott hálózata az információszerzésnek, mint számos nyugati országban.

Alulinformált szegények, fogyatékosok, nyugdíjasok

Angliában, ahogy belép a beteg a kórházba vagy a rendelőbe a pulton tájékoztató füzeteket, donorkártyákat talál. A legalapvetőbb információkhoz tehát már a bejáratnál hozzájut. Még gyerekeknek szóló kiadványok is vannak, az ő nyelvükre lefordítva a fontos tudnivalókat. Betegjogi tájékoztatókat a hazai kórházakban is találunk, csak nem mindig a megfelelő helyen. Matkó Ida az egyik fővárosi kórház hatágyas kórtermében kirakott tájékoztatót említette példaként. A betegek jogait bemutató füzet olyan magasan volt elhelyezve, hogy a kórteremben fekvő hat idős néni - köztük két mozgáskorlátozott - egyszerűen nem tudta elérni. "A tájékoztatás művészet" - fogalmazott Matkó. Szerinte a probléma főleg a betegek azon részét érinti, a szegényeket, a fogyatékosokat, a nyugdíjasokat, akik nem használnak internetet, nem élvezhetik a virtuális klinikák nyújtotta lehetőségeket. "Hozzájuk az információ csak úgy jut el, ha valaki leül az ágyuk szélére és elmondja nekik". A megfelelő tájékoztatásnak azonban anyagi feltételei vannak. "El kell fogadni, hogy ez ugyanúgy hozzátartozik az ellátáshoz, mint a műszerek fertőtlenítése" - állítja Matkó.

Külföldön általában szociális munkások, betegjogi képviselők közvetítenek az orvosok és a betegek között. Matkó szerint nagy előrelépés, hogy itthon is megjelentek a betegjogi képviselők a rendszerben, de ez önmagában nem elég. Ez a munka nagyfokú érzékenységet igényel. Itthon gyakran előfordul, hogy a betegjogi képviselők olyan súlyos konfliktusba kerülnek az orvosokkal, hogy kénytelenek elhagyni a pályát, vagy túl szervilisen viselkednek és "együtt kávézgatnak a professzorral". Ezen az alapítványvezető szerint az segíthet, ha a képviselők megfelelően ki lesznek képezve és meg lesznek fizetve. "Tapasztalniuk kellene, hogy a munkájuknak hatása, eredménye van, különben csak kirakatanak jó a betegjogi képviselő hivatala" - állítja.

Én vagyok a legokosabb orvos attitűd

Az orvosok hozzáállásának is meg kell változnia. A betegeket minden kezelési lehetőségről tájékoztatni kellene, nemcsak arról, amit az orvos a legmegfelelőbbnek tart. "Tudomásul kell venniük, hogy a beteg nem őket, csak a kezelést utasítja el" - fogalmazott Matkó Ida. A betegjogi alapítvány vezetője szerint meg kellene változnia annak a gyakorlatnak, hogy csak félinformációkat közölnek a betegekkel, és hogy kérdéses esetekben nem, vagy csak ritkán hívnak össze konzultációt. A Matkó Ida által "én vagyok a legokosabb orvos attitűdnek" nevezett jelenség miatt bolyong sok beteg évekig a rendszerben, mire a megfelelő szakorvoshoz kerül. Ugyanakkor a betegekre gyakran jellemző, hogy a jogaik iránt csak akkor érdeklődnek, ha nem úgy sikerült valami, ahogy várták. Ilyenkor kezdenek panaszkodni, hogy nem tájékoztatták őket megfelelően. Ekkor pedig egy már megromlott orvos-beteg kapcsolatban kell a betegjogi képviselőnek közvetítenie.

Matkó Ida egyfelől tisztában van a betegek és a betegjogi képviselők gondjaival, ugyanakkor gyakorló orvosként a "másik oldal" problémáit is látja. Szerinte az orvosok ugyanúgy ki vannak szolgáltatva a rosszul működő rendszernek, mint a betegek. Az alacsony fizetések mellett információhiány, nehéz szakmai előrejutás, feudális kötöttségek jellemzik az egészségügyet. "Azt adják tovább a betegeknek, amit ők is kapnak". Matkó Ida szerint a gazdasági kérdések megoldásán túl kulturált, demokratikus kapcsolatrendszer kialakításával lehetne változtatni a helyzeten.