Vágólapra másolva!
A legsúlyosabb, tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés megsemmisítését kérte két jogász az Alkotmánybíróságtól, mivel szerintük ez a büntetés alkotmányellenes. A magyar jogrendszerben a tényleges életfogytiglan öt éve jelent meg, amikor szigorították a Btk.-t. A többi európai országban megadják az életfogytiglanra ítélteknek a szabadlábra kerülés lehetőségét.
Vágólapra másolva!

Két jogász beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, arra kérve a testületet, hogy semmisítsék meg a Btk.-nak azt a rendelkezését, amely lehetővé teszi a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés intézményét. A kérelmezők arra hivatkoznak, hogy ez a büntetési forma az emberi méltósághoz való jogot korlátozza, amely az alkotmány szerint nem megengedhető.

"A valóban életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés álláspontunk szerint az emberi méltósághoz és a személyes szabadsághoz való alapvető jogok lényeges tartalmának alkotmányellenes korlátozását jelenti, mert a korlátozás súlya az elérni kívánt célhoz képest (a társadalom védelme és a bűnmegelőzés) aránytalan" - írja beadványában a két ügyvéd, Kussinszky Péter és Juhász Zoltán Tamás egy alkotmánybírósági határozatra hivatkozva. Szerintük nincs alkotmányosan igazolható oka annak, hogy egy büntetési forma alapjogot ilyen radikális mértékben korlátozzon.

Ráadásul a valódi életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés nemcsak korlátozza az elítélt személyes szabadságát, hanem teljes mértékben, megváltoztathatatlanul megszünteti azt - érvelnek a beadvány készítői, akik szerint meg kell húzni egy olyan határt, amelyet a szabadságvesztés nem léphet túl.

"Tudomásom szerint a kontinentális jogrendszerekben nincs példa a tényleges életfogytig tartó büntetésekre" - mondta az [origo]-nak Juhász Zoltán Tamás, aki hozzátette: a német alkotmánybíróság is úgy ítélte meg, hogy a tényleges életfogytiglan ellentétes a német alkotmánnyal. A magyar Alkotmánybíróság pedig sokszor merített a német testület határozataiból - emlékeztetett a jogász.

1999 előtt nem volt tényleges életfogytiglan

A tényleges életfogytiglani szabadságvesztést az Orbán-kormány vezette be 1999 márciusában (amikor egyben tizenöt évről húsz évre emelték a feltételes szabadlábra helyezés legkorábbi időpontját). Korábban minden esetben meg kellett határoznia a bíróságnak, hogy az életfogytiglanra ítélt mikor helyezhető legkorábban szabadlábra (15-25 év elteltével), vagyis nem zárhatták ki az elítéltet a szabad életbe történő visszatérés lehetőségétől.

A tényleges életfogytiglan természetesen a legsúlyosabb büntetés a magyar jogban, sokan még a halálbüntetésnél is kegyetlenebb büntetési módnak tartják, amelyet az Alkotmánybíróság 1990-ben alkotmányellenesnek minősítve megsemmisített.

Tisztában voltak a tényleges életfogytiglan bevezetését előkészítők azzal, hogy akit ezzel sújtanak, annak már minden mindegy lesz. A törvény indoklásában olvasható ugyanis, hogy "a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést végrehajtó büntetés-végrehajtási intézetben nagy a valószínűsége annak, hogy a pszichés funkcióiban sérült, semmit sem veszthető elítélt rendkívüli eseményeket kövessen el". Ezért azt javasolták, hogy vagy új fegyházat létesítsenek ezeknek a raboknak, vagy alakítsák át a meglevőket, hogy minden biztonsági szempontnak megfeleljenek.

Kilenc érintett van jelenleg

Jelenleg hét olyan elítélt van Magyarországon, akit jogerősen tényleges életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtottak. Két terheltet első fokon küldött a bíróság örökre fegyházba, az ítéletük még nem jogerős: az egyikük a balástyai rémként ismert, sorozatgyilkossággal vádolt férfi, a másik pedig a múlt héten kapott tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést rendőrgyilkosságért.