Gazdasági érdekek miatt hagyják elcsúnyulni a fővárost

Az utóbbi időben több értékes belvárosi épület bontása is felmerült. Legutóbb az Izabella utca egyik épülete és a Belső-Erzsébetváros több háza került veszélybe. Városvédők szerint az önkormányzatokat gazdasági érdekek vezérlik, amikor jóváhagyják értékes régi épületek bontását, a befektetőknek pedig csak a nyereség számít. A helyzetet tovább rontja, hogy nincs egységes stratégia a főváros építészeti értékeinek megőrzésére.

Építészek szerint az önkormányzatok "túlzottan behódolnak a gazdasági nyomásnak", ezért adják sok esetben az értékes épületeket befektetők kezébe. Nemrég a belső-erzsébetvárosi régi zsidónegyed tizenhat házáról derült ki, hogy egy korábbi engedély miatt lebonthatják azokat, bár a városrész értékét nemzetközileg is elismerik. Hasonló helyzetben van az Izabella utca 62-64. szám alatti ház, amely az Andrássy út közelsége miatt világörökségi környezetben fekszik, a környéken több műemlék épület található. Egy befektető mégis lebontaná az épületet, és helyére apartmanházat építene. Így hasznosítható lenne a terület, hiszen a ház évek óta üresen áll - érvel. Ehhez azonban le kellene bontani a szép homlokzatrészt, melyet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) szeretne megóvni. Az épület azonban sem egyedileg, sem helyileg nem védett, így az önkormányzat rendelkezik felette.

A legtöbb régi, de értékes épület nagyon rossz állapotban van, mert a szocializmusban nem tartották fontosnak a megőrzést. Ráday Mihály városvédő, a Fővárosi Közgyűlés Várostervezési Bizottságának SZDSZ-es alelnöke szerint ráadásul tovább nehezíti a helyzetet, hogy nincs egységes városképtervezés: "Budapest 23, gyakorlatilag önálló önkormányzatból áll", és a fővárosi szerveknek nincs sok beleszólása a döntéseikbe.

Ráadásul nem csak a műemlékek esetében kéne sokkal megfontoltabban bánni a bontással, a pusztítással - figyelmeztetnek a szakértők. Lampert Rózsa építészmérnök szerint mára "városképi diszharmónia" alakult ki Budapesten, azaz több helyen a környezetbe nem illő épületek kerülnek foghíjtelkekre vagy a leromlott állapotú házak helyére. A Mammuthoz, a West End City Centerhez és a MOM Parkhoz hasonló kereskedelmi létesítmények jöttek létre. "Az elmúlt években ezek a hatalmas létesítmények megjelentek történelmi városközpontjainkban, illetve környezetükben is"- írta egy korábbi tanulmányában.

A probléma a "felemás rendszerváltás", ami Budapestet korlátlan piaccá tette az építőipari befektetők számára - mondta az [origo]-nak Szentpéteri Márton építészkritikus. A kerületek fölött nincs olyan szerv, mely egységes stratégiát adhatna, hogy Budapest építészeti emlékeit megőrizzék. "Az utcakép megtartásával is lehet modern épületeket építeni" - mondta, példaként említve az Erzsébet téri Gödör épületét, ami modern, funkcióját tökéletesen ellátja, és jól illik a környezetébe is. "A hagyományt kreatívan és innovatívan kell kezelni" - mondta. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha szakértelem áll a döntések mögött, amelyekbe beleszólhatna a befektetőkön és az önkormányzaton kívül a szakma képviselete is.

Budapesten azonban nincs olyan várostervezési koncepció, melynek ereje volna, és nincs a beruházások felett európai szintű ellenőrzés sem. "A beruházóknak jelenleg korlátlan hatalmuk van" - mondta Szentpéteri, hozzátéve, hogy az üzletemberek többségét csakis a rövid távon szerezhető haszon érdekli. Az úgynevezett fogyasztói építészetnek jobban megéri a régi épületek ledózerolása és a helyükre alacsony belmagasságú, ezért nagyobb kiadható alapterülettel rendelkező épületek felhúzása, mint a régi, nagy belmagasságú, komfort nélküli belvárosi bérházak felújítása. Az ellenőrizetlen telekspekuláció a politika és az üzleti szféra összefonódásának köszönhető, az esztétikai szempont itt csak az utolsó helyen áll - mondta.

Szentpéteri szerint a fővárosnak az egykori Közmunkatanácshoz hasonló, valódi jogkörrel bíró városépítészeti intézményt kellene létrehoznia, amely egységes irányt mutatna a várostervezésben, és ahol a szakmai szempontok érvényesülnének. "Erre lehet esély, ha a következő nkormányzati választásokon Demszky Gábornak olyan kihívója lesz, aki kiáll ezért. Ez esetben azonban iszonyú háborút kell majd vívnia a kerületi önkormányzatok és a befektetők ellen" - fogalmazott.

"Jelenleg a korrupció és az önkormányzatok kiskirálykodása, valamint az építész szakma széttagoltsága olyan mértékű, hogy csak a civil szférának lehet esélye felvenni a harcot az értékek védelmében. Angliában már szűk egy évtizede nem lehet olyan plazákat építeni, melyek nem újrahasznosíthatók más célokra. A Duna Plaza, a Mammut és a többi bevásárlóközpont szintén rövid távú beruházásnak tekinthetők, ugyanis épületeik később más funkciókra nem használhatók" - mondta.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKK