Pénzért se adják mérgezett földjüket a tétényiek

Vágólapra másolva!
Nagytétényben 1400 telek alatt mérgezett a föld. A közeli, másfél évtizede bezárt Mettallochemia gyár szennyezte súlyosan a talajt olyan nehézfémekkel, melyek rákot is okozhatnak. A kormány most megígérte, 2008-ig mindenkinek kicserélik a kertjében lévő földet. Sokan azonban nem akarják, hogy kertjük pusztasággá váljon, mások pedig nem hisznek az ígéretnek: 14 éve hiába várják ugyanis a megoldást.
Vágólapra másolva!

A budapesti XXII. kerület Angeli út és Harangozó út közti része súlyosan szennyezett terület. Közel száz éven keresztül mérgezte többek között arzénnal, ólommal és kadmiummal a környéket az ide épült gyár, melynek utolsó neve Metallochemia volt. A kormány bejelentette, hogy rendbe teszik a környéket: a gyár maradékát lebontják, az alatta lévő szennyező talajt biztonságosan elzárják, és ráépítik az M6-os autópályát. A környéken 1400 ingatlan talaja is szennyezett. A kormány most ígéretet tett, hogy az ottani földet is kicserélik 2008-ig. A nagy talajcsere összesen 12 milliárd forintba kerülne mai áron, és családi házak kertjeinek százaiban kell eltűntetni a növényzetet, hogy a földet elszállíthassák. A lakók egy része örülne, ha végre egészséges környezetben élhetnének, sokan azonban jobban félnek a felfordulástól, mint a nehézfémektől. A talajcsere nem lesz kötelező, de környezetvédők szerint a félmegoldás nem lenne elég.

A környéken élők többsége csak legyintett arra a hírre, hogy Csillag István gazdasági miniszter hétfőn a Metallochemia romjai előtt bejelentette: a kormány ad pénzt a talajcserére, kiírják a pályázatot a munkavégzésre, októberre lesz kivitelező, 2006-ig a gyár helyén szarkofág és sztráda lesz, 2008-ra pedig új földbe lehet ültetni 1400 telken. "A páromat 1989-ben küldték el a gyárból, mert már akkor elkezdték leépíteni az egészet. Azóta évenként fölkapják a témát, de úgyse lesz belőle semmi. Amikor 1990-ben saját házat vettünk itt, már akkor mondták, hogy ne csináljuk meg a kertet, mert úgyis kicserélik a földet. Most már három gyerek van azóta, hát nem fogunk a gazban élni, megcsináltuk rendesen. Most megint mondják, hogy cserélnek, de ezt már eleget hallgattuk." - mondta egy fiatalasszony, aki a gyártól alig kétszáz méterre él.

Fotó: Fábián Évi
A gyár maradéka

A gyárat 1990-ben a Köjál (az ÁNTSZ elődje) záratta be, arra hivatkozva, hogy nincs megfelelő kézmosó a dolgozóknak. Valójában mindenki tudta a környéken, hogy a gyár veszélyes, azért került lakat rá, nem is nyitották ki azóta sem a 20 hektáros, hatalmas kéményekkel és omladozó épületekkel teli telepet. 1910 óta folyt a veszélyes üzem a gyárban, de csak akkor tört ki az első botrány, amikor 1986-ban az eső kimosta a földet egy közeli patakba, és az oda járó lovak megdöglöttek. A rendszerváltáskor a környéken olyan erős lett a tiltakozás a gyár ellen, hogy a Köjál egy mondvacsinált indokkal gyorsan bezárta. A döntés annyira gyors volt, hogy állítólag a szerszámok is kint maradtak az udvaron.

Az elmúlt 14 évben több mint félmilliárd forintot költöttek tervekre, hogyan lehetne rendbe rakni a környéket. A gyártelep és a mellette lévő kiserdő és az 1400 ingatlan alatti föld ügyében sok ötlet felmerült: elviszik Oroszországba, a gyár helyén egy új gyárban ártalmatlanítják, beépítik majd egy új út alá. A kilencvenes évek elején megpróbálták ellenőrizni, hogy tényleg rákkeltő-e a föld. Sok gyerektől vettek vért, de az eredményekkel nem lehetett mit kezdeni, mert a felmérés nem volt reprezentatív. A környéken rákban megbetegedőkről pedig nem lehetett megállapítani, hogy betegségüknek köze van-e a földhöz. A kilencvenes években sorra korlátozták a helyiek életét: építési tilalom van és elvben zöldséget és gyümölcsöt sem lehet itt termeszteni.

Az utóbbi tilalmat a kertekben érő termények alapján alig tartja be valaki, ezt soha senki nem is ellenőrizte igazából, állítják a helyiek. Van, aki betartja a tilalmat, mert fél, mások viszont eladásra is termelnek. "Csak jól meg kell mosni. Ötven éve ezt eszem, és semmi bajom. Vagy maga szerint így néz ki, mint egy rákos?" - kérdezte egy ott élő, jó egészségnek örvendő nyugdíjas úr. "Nálunk nincs gyümölcsfa, és a talajcseréig nem is lesz." - szögezte le határozottan egy többgyermekes anya. A helyieket azonban jobban idegesíti az építési tilalom, az önkormányzat még padlástér beépítést sem enged. Ezért, és a környék rossz híre miatt alacsonyak az ingatlanárak, innen csak rosszabb helyre lehet költözni, ha az ember nem akar jelentősen ráfizetni.