A pártalapítványok közül a messze a Fideszé költi magára a legtöbbet: saját működésére évente közel 60 milliót fordít. A költségvetés 2004-re összesen közel egymilliárd forintot adott a négy parlamenti párt alapítványának, amelyek ebből rendezvényeket szerveznek, tanulmányokat íratnak, vagy éppen - mint az SZDSZ - ösztöndíjat adnak fiataloknak.

Az egyébként sokat vitázó négy parlamenti párt még tavaly fogadta el teljes egyetértésben "a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról" szóló törvényt. Ennek értelmében a parlamenti pártok alapítványt hozhatnak létre, amelyhez a költségvetésből kapnak mandátumaránynak megfelelő támogatást. 2004-re az MSZP 418 milliót, a Fidesz valamivel több mint 390 milliót, az MDF 107 milliót, az SZDSZ közel 100 milliót - egész pontosan 99,8 milliót - kapott.

Az [origo] arra volt kíváncsi, hogy az alapítványok hogyan gazdálkodnak ebből a pénzből, mennyit költenek magukra, illetve milyen programokat finanszíroznak. A múlt hét pénteken elküldött kérdéseinkre egyedül az MDF által alapított Antall József Alapítványtól nem kaptunk választ. Antall Péter kutatási igazgató - a néhai miniszterelnök fia - arra hivatkozott, hogy mindenki szabadságon van, aki illetékes gazdasági ügyekben.

A törvény értelmében a befolyó pénzekről mindegyik alapítványnak tájékoztatást kell adnia honlapján is, ennek viszont egyelőre csak a Fidesz és az SZDSZ alapítványa tudna eleget tenni, a másik kettő ugyanis még nem jelent meg az interneten. Igaz, mindkét helyen azt ígérték, néhány hét múlva indul a honlapjuk.

Kutatásra nem elég a pénz

Az MSZP által alapított Táncsics Mihály Alapítványnak a költségvetéstől kapott összegen kívül egyelőre nincs egyéb forrása. Balogh András kuratóriumi elnök az [origo] kérdésére elmondta, hogy az alapítvány működésére átlagosan havi egymilliót fordítanak. Ebben benne van az egyéb költségek mellett az egyetlen alkalmazott - egy ügyintéző - bére, valamint az iroda bérleti díja. Az irodahasználatért annak ellenére fizetni kell, hogy az alapítvány székhelye az MSZP Köztársaság téri székházában van. Balogh András közlése szerint havi 300 ezret fizetnek a pártszékházat fenntartó cégnek.

Az alapítvány kuratóriumának tagja Baloghon kívül Mesterházy Attila, Szűcs Erika, Katona Béla, Papp József, Újhelyi István és Baja Ferenc, aki egyben az ügyvezető alelnöki posztot is betölti. Az elnök közlése szerint egyikük sem kap fizetést, és nem részesülnek semmilyen juttatásban sem. Kérdésünkre Balogh elmondta azt is, hogy a pénz arra nem elég, hogy komolyabb tudományos kutatásokat végezzenek. Jut viszont különböző ifjúsági rendezvényekre és képzésekre, amelyekben az elnök szerint az a közös, hogy a "demokratikus politikai kultúra" kialakítását szolgálják.

Rózsadombi irodát bérelnek

A kérdéseinkre válaszoló három alapítvány közül egyedül a Fideszé különül el helyileg a párttól. A Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány (SZPMA) Budapest egyik legelőkelőbb kerületében, a Rózsadombon a Gábor Áron utcában bérel irodát havi 325 ezer forintért. Lengyel Györgyi szervezési igazgatótól megtudtuk azt is, hogy a három fizetett alkalmazottat foglalkoztató alapítvány a működésre az államtól kapott pénznek nagyjából 15 százalékát fordítja. A 390 milliós éves támogatással számolva ez azt jelenti, hogy a működési költségek közel 60 millióra rúgnak. Ezzel az SZPMA - amely a tavalyi maradványpénzekkel együtt idén összesen közel 586 millióból gazdálkodik - jócskán kilóg a másik három alapítvány közül.

Az SZPMA kuratóriumának elnöke Matolcsy György volt gazdasági miniszter, tagjai pedig Kövér László képviselő, Navracsics Tibor (Orbán Viktor kabinetfőnöke), Balog Zoltán, aki az előző kormány idején tagja volt a miniszterelnök tanácsadó testületének és Kránitz Mihály katolikus teológus. Lengyel Györgyi közlése szerint egyikük sem kap fizetést. Az SZPMA honlapjáról az derül ki, hogy a Fidesz alapítványa is elsősorban rendezvényekre, kutatásokra, kiadványokra ad pénzt.

Ösztöndíjat is adnak

Az SZDSZ által alapított Szabó Miklós Szabadelvű Alapítvány a párt Gizella utcai székházában kapott ingyenesen használható irodát. Tóth Csaba ügyvezető szerint a közel 100 milliós éves költségvetésből 9-10 milliót fordítanak a működésre, az adminisztrcáióra és a bérekre. Ezen túl nagyjából 5 milliót költenek jogi és könyvelési feladatokra, amelyeket külső cégekkel végeztetnek el. Az alapítványnak jelenleg három alkalmazottja van.

A kuratórium elnöke Kuncze Gábor, aki egyben az SZDSZ első embere is. A testület tagja rajta kívül még Juhász Pál, Sándor Klára, Tardos Márton és Török Gusztáv Andor. Tóth Csaba közlése szerint nem kapnak tiszteletdíjat, és semmilyen más jogcímen nem vesznek fel pénzt.

Az alapítvány megkülönböztetett figyelmet fordít a "potenciális liberális fiatalok" megnyerésére, de emellett írtak ki esszépályázatot, és szavaztak meg támogatást a Rádió C-nek is. Az ügyvezető szerint az egyik legfontosabb a hálózatépítés, amelynek keretében több mint ötven liberális klubnak adtak támogatást. Ennek a programnak a része az is, hogy szinte mindegyik megyében kerestek egy az SZDSZ-hez közel álló fiatalt - Debrecenben például a Diktátor nevű heavy metal-zenekar menedzserét - , aki segít az alapítvány népszerűsítésében, és akinek ezért cserébe 40-50 ezer forintos havi ösztöndíjat adnak.

Pethő András