Ősszel bíróság elé áll Princz Gábor

2004.08.03. 16:16

Késő ősszel kezdődik meg a Princz Gábor, a Postabank volt vezetője elleni per a Fővárosi Bíróságon. A Fővárosi Főügyészség most 36 milliárd forint vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolja Princzet. Ezen vád alapján akár nyolc év börtönbüntetést is kiszabhatnak a rendszerváltás utáni legnagyobb botrányt kavart pénzügyi-politikai ügyletének főszereplőjére.

Késő ősszel kezdődik meg Princz Gábor, a Postabank volt elnök-vezérigazgatójának pere, a pontos időpont még nincs kitűzve - mondta az [origo]-nak Cserni János, a Fővárosi Bíróság titkárságvezetője. A volt bankvezért 36 milliárd forint vagyoni hátrányt okozó, "különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezeléssel" vádolják. A vádirat szerint a Postabank egyes vezetői 1995 és 1997 között sorozatosan félrevezették a tulajdonosokat és a bankfelügyeletet. Emellett Princz Gábort a Budai Hengermalom Rt. üzletrészeinek megvásárlásával kapcsolatban 120 millió forint hűtlen kezelésével is gyanúsítják.

A Princz Gábor nevével és a Postabankkal kapcsolatba hozható ügyek nyomozása már öt éve húzódik. Korábban egyes politikusok a Postabanknál történteket az évszázad bűntényének nevezték. Az ügyekbe annak idején a Horn-kormány vezető politikusai és neves közéleti személyiségek is belekeveredtek, később a Fidesz-kormány felelősségét is vizsgálták.

Princz Gábor 1988-tól vezette a Postabankot. Az ország - akkor - második legnagyobb bankja fokozatosan csúszott a krónikus tőkehiány állapotába, ami az elemzések szerint a növekedés fő gátja volt. Az elhibázott stratégia 1997-ben bankválsághoz vezetett, amikor elterjedt, hogy a Postabank a csőd szélén áll. A "Postabank-pánik" során a betétesek hosszú sorban állás után körülbelül 30-40 milliárd forintot vettek ki a bankból.

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) 1999-es jelentése szerint a Postabank több esetben színlelt szerződéssel legalizált tranzakciókat hajtott végre, amelyekkel manipulálni tudták a mutatókat. Így történhetett, hogy évekig nem derült fény a bank meggyengült helyzetére. Csak 1998-ban a Postabank 150 milliárdos veszteséget termelt. Ennek fő oka, hogy nem szabtak gátat a pénzkiáramlásnak.

Ennek során történtek azok a tranzakciók, amelyek tovább rontották a bank anyagi helyzetét. Ezekben az ügyfelek (cégek és magánszemélyek) egy szűk csoportját a betétesek pénzéből korlátlan anyagi előnyökhöz juttatták.

A kedvezményben részesülők egy csoportját tartalmazza az úgynevezett VIP-lista, melyet a Világgazdaság hozott nyilvánosságra. Princz Gábort ugyan az Orbán-kormány hivatalba lépése után nem sokkal eltávolították, de állítólag ilyen ügyleteket az ő távozása után is lebonyolítottak.

A VIP-lista tanúsága szerint a bank 1992 és 1998 között több mint 200 kedvezményes hitelszerződést kötött politikusokkal, közéleti személyiségekkel, fontos állami intézményekkel (többek között az MNB-vel és a Nemzetbiztonsági Hivatallal). A hiteleket 10 százalékos kamatra adták, holott akkoriban átlagosan 25 százalékos kamatok voltak. A kedvezményes hiteleket kapott politikusok között volt például Nagy Sándor, Csiha Judit (MSZP-sek), Herényi Károly (MDF), Bogár László és Bártfai Béla, az Orbán-kormány államtitkárai, valamint Mester Ákos és Albert Györgyi újságíró is. Ezenkívül nagy összegű kedvezményes betéteket helyezett el a Postabanknál többek között Keleti György szocialista képviselő. A betétek után ezeknek a személyeknek 30 százalék feletti kamatokat fizettek, holott akkoriban 20 százalék volt az átlagos banki betétkamat mértéke. 

A Postabank ellen először a Pénzügyminisztériumból érkezett feljelentés, majd sorozatosan követte ezt a Postabank Takarékpénztár Rt., az ÁPV Rt., a KEHI feljelentése. Később felröppentek hírek Princz kapcsolatáról a bécsi Trigon bankkal és zűrös ügyeivel, majd három külföldi bank 6 millió dolláros követeléssel jelentkezett a Postabank ellen.

Az ORFK 2000 júniusára jutott el odáig, hogy nyomozást indítson a Postabank-ügyben. A gyanú "gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése bűncselekmény", amely elsősorban arról szólt, hogy Princz és társai eltitkolták, hogy a bank pénzügyi helyzete rosszabb a nyilvánosságra hozott adatoknál. Ezért maximum két év börtönbüntetés szabható ki. A nyomozást 2002 márciusban júniusig meghosszabbították, majd októberig tolták a határidőt, októberben 2003 februárjáig. A nyomozás során 60 ezer oldalnyi nyomozati anyag született.

Közben Princz Gábor az ATV-n egy kulturális műsort vezetett. A nyomozás ideje alatt viták alakultak ki arról, hogy az Orbán-kormány határozata lehetővé tette a Magyar Posta 100 százalékos tulajdonszerzését a Postabankra. MSZP-s politikusok szerint ez jogszabályellenes volt, és a két vállalat fúziója nagy hiba volt. Az Orbán-kormány pénzügyi államtitkára szerint a szocialisták tiltakozásukkal csak a figyelmet próbálták meg elterelni "a Postabank által okozott, az országot, a lakosságot ért 200 milliárd forintos kárról".

2003-ban Keller László közpénzügyi államtitkár azzal vádolta meg az Orbán-kormányt, hogy 10 milliárdokkal több pénzt juttattak a Postabanknak, mint indokolt lett volna. Az Orbán-kormány ugyanis hatalmas összegű állami pénzekkel próbálta konszolidálni a szorult helyzetbe került bankot.

Ugyanebben az évben hűtlen kezelés gyanújával indult nyomozás szintén Princz Gábor ellen. A gyanú szerint Princz értéken felül vette meg a Budai Hengermalom Rt. 50 százalékos üzletrészét, és ezzel 120 millió forint vagyoni hátrányt okozott a Postabanknak.

Ekkor már parlamenti vizsgálóbizottságot is létrehoztak az ügyek kivizsgálására, melynek elnöke Eörsi Mátyás szabad demokrata képviselő lett.

Az ez utáni legújabb vád Princz Gábor ellen "különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés", mely 36 milliárdos vagyoni hátrányt okozott. Erről fog szólni a késő őszi tárgyalás. A VIP-hitelekkel kapcsolatos nyomozást közben megszüntették. Ezzel kapcsolatban nem merült fel bűncselekmény gyanúja, a banki szabályok ugyanis ezeket lehetővé tették - hangzott az indoklás. A Postabank-ügy gyakorlatilag hét éve napirenden van, és még korántsem zárult le.

KAPCSOLÓDÓ CIKK