Hogyan lehet miniszterelnököt cserélni?

Az már kiderült, hogy nem Medgyessy Péter lesz a miniszterelnök. Az azonban egyelőre még kérdéses, hogy a kormányfő maga mond-e le posztjáról, vagy konstruktív bizalamatlansági indítványt nyújtanak be ellene, és így váltják le a koalíciós pártok.

Ha a miniszterelnök lemond, megszűnik a kormány megbízatása, átalakul ügyvezető kormánnyá. Ebben az esetben Mádl Ferenc köztársasági elnök feladata, hogy a parlamentnek javaslatot tegyen az új miniszterelnök személyére, miután erről egyeztetett a parlamenti pártok vezetőivel. Az eddigi szokásjog szerint a legnagyobb parlamenti frakció által jelölt személyt bízza meg kormányalakítással, feltéve, hogy az egyeztetések során a parlamenti többség támogatása valószínűnek látszik.

A miniszterelnök akarata ellenére való eltávolításának alkotmányos módja a konstruktív bizalmatlansági indítvány, mely az 1990-es MDF-SZDSZ paktum nyomán került be az alkotmányba. Eddig azonban még sohasem alkalmazták a jogszabályt, hiszen a kormányok kitöltötték mandátumukat.

A konstruktív bizalmatlanság intézménye azt jelenti, hogy a miniszterelnököt csak úgy lehet leváltani, ha a leváltásáról szóló szavazással együtt az új miniszterelnökre is szavaz a ház. Ez biztosítja, hogy az ország nem maradhat kormány nélkül, hiszen a leváltás pillanatában már meg is van az új miniszterelnök. Ezt a megoldást 1990-ben a demokrácia kezdeti instabilitásától tartó Antall József miniszterelnök szorgalmazta.

A konstruktív bizalmatlansági indítvány benyújtásához a képviselők egyötöde, azaz 78 képviselő szükséges. Ekkor az indítvánnyal együtt az új jelöltet is meg kell nevezni. A konstruktív bizalmatlansági indítvány elfogadásához a képviselők egyszerű többsége kell. Az indítvány elfogadásával nem csak a miniszterelnök, de a miniszterek megbízatása is megszűnik, és új kormány alakul.

A rendszerváltoztatás óta eddig egyszer fordult elő, hogy ciklus közben változott a kormányfő személye: 1993 decemberében Antall József halála miatt formálisan új kormányt kellett alakítani. Boross Péter azonban a korábbival megegyező összetételű kormányt alakított (leszámítva a saját korábbi, belügyminiszteri pozíciójára kinevezett Kónya Imrét). A Horn- és az Orbán-kormány a teljes ciklust kitöltötte.