Szabálytalan, de nehezen támadható az MDF-esek kizárása

2004.09.08. 17:57

Nem egyértelmű, hogy Herényi Károlyra nézve lehet-e következménye, hogy házszabályba ütköző módon zárta ki öt képviselőtársát. Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője múlt héten zárta ki a párt belső ellenzékéhez tartozó lakiteleki képviselőket, hogy megakadályozza saját leváltását, mivel ellene bizalmatlansági indítványt nyújtottak be.

Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője a házszabályba ütköző módon zárta ki öt képviselőtársát, mert kizárásra a házszabály szerint csak maga a képviselőcsoport jogosult. Nem egyértelmű, hogy Herényi Károlyra nézve ennek lehet-e jogi következménye - vélekedtek az MTI által szerdán megkérdezett, nevük elhallgatását kérő jogász szakértők. Annak kapcsán, hogy az Országgyűlés ügyrendi bizottsága egy korábbi, kisgazdapárttal kapcsolatos állásfoglalására visszautalva úgy foglalt állást, hogy nincs lehetőség a kizárásokkal kapcsolatos bejelentés házszabályszerűségének vizsgálatára, az egyik szakértő az MTI-nek úgy fogalmazott: "Ez az eljárás kimondatlanul is azt üzeni, hogy az eset a képviselőcsoport belügye, amibe a ház nem akar beleavatkozni."

"A döntés mögött nem csak egyes politikai erők aktuális érdekei, de az az általánosabb szemlélet is meghúzódhat, hogy egy parlamenti frakció belső mozgásai elsősorban politikai értékelést, megmérettetést igényelnek, nem pedig jogit" - fűzte hozzá a szakember. Ugyanakkor hozzátette, hogy a négyötödös többséggel elfogadott házszabálynak, amely országgyűlési határozat, meglehetősen sok pontatlanul, ellentmondóan megfogalmazott részlete van.

Például a házszabály rendelkezik arról, hogy megszűnik a képviselőcsoport, ha tagjainak száma 15 fő alá csökken. Ugyanakkor azt nem határozza meg, hogy egyáltalán hány képviselő alakíthat frakciót. Ebből az következik, hogy a házszabály szerint semmi akadálya annak, hogy egy 14 főre csökkent és ezért megszűnő frakció, ezzel a létszámmal nyomban újra megalakuljon. A házszabály rendelkezéseinek megsértése esetére pedig sok esetben nincsenek rögzítve a következmények. Nem világos, hogy az, akire sérelmes a házszabályba ütköző döntés, kihez fordulhat, mely szerv illetékes egyáltalán, és mit tehet például egy házszabályellenes kizárás esetén.

Az egyik kizárt MDF-es képviselő, Balsai István bejelentette, hogy az Országgyűlés tekintélyének helyreállítása, illetve a kizárásról szóló döntés kiküszöbölése érdekében bírósághoz fordul. Ennek kapcsán szakértők felvetik, hogy önmagában azt is igen nehéz eldönteni, perelhető-e az Országgyűlés. Ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság a kilencvenes években több ügyben, például egy átvilágítóbíró munkaügyi perében is azt mondta ki, hogy az Országgyűlés költségvetési szerv, jogi személy,   tehát perelhető.

Egy 2002 novemberi felülvizsgálati döntésében azonban ezzel ellentétesen foglalt állást. Akkor Faragó Lajos magánnyomozó az úgynevezett megfigyelési ügy kapcsán jó hírnév megsértése miatt perelte be a házat, ám a Legfelsőbb Bíróság azt mondta ki: a hatályos szabályozás szerint az Országgyűlésnek nincs jogképessége, nem perelhető. Ez utóbbi döntésében a Legfelsőbb Bíróság kifejtette azt is, hogy ez a helyzet nem szerencsés. Kívánatos lenne, ha a jogalkotó törvényben szabályozná az olyan közjogi intézmények helyzetét, mint például maga a törvényhozás.

Szakértők szerint a jelenlegi szabályozás alapján csupán az  Országgyűlés Hivatala perelhető, tipikusan vagyonjogi ügyekben. Tehát ha a kizártak bírósághoz fordulnak, jobb esélyeik lehetnek akkor, ha inkább az MDF-et perlik. A jogászok szerint azonban a perindítással kapcsolatos nehézségek nemcsak az alperes kiválasztásban mutatkoznak meg, hanem az is kérdéses, hogy mi lehetne a kereset jogalapja, a képviselők mely konkrét jog megsértése miatt fordulhatnának bírósághoz.

KAPCSOLÓDÓ CIKK