Fúrják a zöldtörvényt a kereskedők

2004.09.09. 9:26

Több irányból támadják a Környezetvédelmi Minisztérium törvénytervezetét, mely elsősorban a műanyaghulladék visszagyűjtését próbálja elősegíteni. A nem visszaváltható műanyag palackok és a nejlonszatyrok után darabonként kell majd termékdíjat fizetni, ha a módosítást ősszel elfogadja a Parlament. A kereskedelmi lobbi gazdasági érdekeit sérti a módosítás; szerintük az intézkedések diszkriminatívak és túl szigorúak, a zöldek szerint túl enyhék. A hipermarketeket pedig hátrányosan érintené a szatyoradó.

Az utóbbi tíz évben Magyarország a műanyaghulladék-termelése másfélszeresére növekedett. A műanyag palackok 85 százaléka egyszer használatos, nem visszaváltható, így évenként rengeteg nem lebomló műanyaghulladék képződik. Magyarország EU-s vállalásai között szerepel a keletkezett műanyaghulladék legalább 50 százalékos visszagyűjtése 2005-ben. A törvénymódosítás ezt hivatott elősegíteni, de a tervezetet, amely még nem is került a Parlament elé, máris minden oldalról élesen támadják, sem a zöldek, sem a gyártók és forgalmazók nem elégedettek vele.

A több mint 100 oldalas tervezet több iparágat fog át; legfontosabb rendelkezése, hogy 2005-től a műanyag palackok 30 százalékának visszaválthatónak kell lennie, majd ez az arány évenként növekedne. Termékdíjat vetnének ki a műanyag palackokra és a nejlonszatyrokra.

Először a kiskereskedelmi multik (Auchan, Cora, Metro, Plus, Spar, Tesco) tiltakoztak közösen a módosítás ellen, mert a műanyag szatyrokat ezentúl nem adhatnák ingyen a "szatyoradó" miatt. Később független versenyjogászok és az Élelemiszerfeldolgozók Országos Szövetsége (Éfosz) is bírálta a tervezetet.

Az Éfosz szerint milliárdos versenyhátrány érné azokat a gyártókat, amelyeknek nincsenek visszaváltható palackok gyártására alkalmas gépsoraik, emiatt a tervezet diszkriminatív és alkotmánysértő. Ugyanakkor, mivel csak az utóbbi években tűntek el fokozatosan a visszaváltható palackok, sok régebbről megmaradt gépsor áll kihasználatlanul. Bóródi Attila, az Éfosz elnöke elmondta, hogy készítettek egy hatástanulmányt, amelyből kiderül, hogy a módosítás nem oldaná meg a visszagyűjtés problémáját, és a csomagolóipar képviselői szerint csak az államkassza bővülne vele.

A kereskedelmi lobbi szerint a szabályozás áremelkedéshez és a kisebb vállalkozások csődjéhez vezethet, a söröknél ugyanis 11, az ásványvizek esetében 9-18 százalékos áremelkedés lesz a következménye, ami a fogyasztóknak sem érdekük. Petz Veronika, a Környezetvédelmi Minisztérium közgazdasági főosztályvezetője elmondta, hogy a saját, több ezer oldalas hatásvizsgálatuk azt igazolja, hogy a költségeket tekintve a szabályozás a lakosság szempontjából kifizetődő lenne. "Nem csak a gyártók érdekeit tartjuk szem előtt" - mondta. Szerinte a lakosság azért jár jól, mert a tervezet lényege, hogy "a szennyező fizet". Ez azt jelenti, hogy a hulladékokkal járó költségeket eddig a szemétdíjból, önkormányzati és állami pénzekből, azaz a lakosság adóforintjaiból fizették. A törvény módosítása esetén ennek jó részét ezentúl a gyártó fizetné meg. Elmondta, hogy a gyártóknak és a kereskedőknek termékdíjat is csak akkor kell fizetniük, ha nem gyűjtik vissza saját maguk az általuk termelt hulladék meghatározott részét. Ha igen, mentesülnek a termékdíj fizetése alól.

Tömöri Balázs, a Hulladék Munkaszövetség (HUMUSZ) aktivistája szerint éppen itt van a tervezet egyik nagy gyengéje. Szerinte túl könnyű lesz mentességet szerezni a termékdíjfizetés alól, így a tervezet nem éri el azt a célt, amelyet kitűzött. "A tervezet jó irányba tett, de elégtelen lépés, csak a minimálisan megkövetelt szintet biztosítja" - mondta. A "szerencsétlen megfogalmazású" törvénymódosítás ráadásul olyan számokat próbál szabályozni, melyekről nyilvántartást csak az ellenérdekelt fél, a kereskedelmi lobbi vezet, így az ellenőrzés eleve kudarcra ítélt.

"Nem igaz, hogy drágulnának a termékek a visszaváltható palackok miatt" - mondta Tömöri Balázs. Az akár 40-szer is újratölthető palackoknál ugyanis csak egyszer kell megfizetni a műanyag árát. A viiszaváltható, 15-ször újratölthető Coca-Cola palack például 40 forinttal olcsóbb, mint a pillepalackos - tette hozzá. A nejlonszatyrokra vonatkozó szabályozás Tömöri szerint jó irányba mutat. Szerinte a hipermarketek úgyis "mozgó reklámhordozónak néznek minket", ráadásul a szatyor eddig sem volt ingyenes, hiszen árát az összes többi termék árába építették be.

A HUMUSZ elsősorban a betétdíjakról szóló rendeletet és a szelektív hulladékgyűjtés ösztönzését hiányolja a tervezetből. Petz Veronika erre reagálva elmondta, hogy a betétdíjrendelet szövege már kész van, de csak a törvénymódosítás elfogadása esetén léphet hatályba jövő január elsejétől a törvénnyel együtt. A szelektív gyűjtésről pedig a hulladékgazdálkodási törvény rendelkezik - tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ CIKK