A hetedik kerületi régi zsidónegyed sorsa két hónapja az érdeklődés középpontjában van. A folyamatban levő műemlékké nyilvánításokkal kútba eshet a kerület rendezési terve, ami városvédők szerint "halott városrésszé" tenné a zsidónegyedet. Hunvald György szocialista polgármester szerint tizenöt éven belül leomolhatnak az életveszélyes állapotban levő házak, a civil aktivisták szerint ez távolról sem igaz, a polgármester félretájékoztat. Az állóháborúnak a kulturális miniszter vethet véget, ha jóváhagyja a műemlékké nyilvánításokat a negyedben, amely a világörökség része.

Az örökségvédelem nem oldotta fel a terület ideiglenes védettségét, tehát továbbra is ellenőrzése alatt tartja az értékes házakat, így az önkormányzat nem bonthat. Miniszteri jóváhagyással még az ősszel biztossá válhat a házak védelme. A körülbelül 290 épületből feltehetőleg 100 védett műemlék lesz, és a többit műemléki jelentőségű területként javasolja védeni Varga Kálmán, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke. A civilek és a KÖH a negyed megmentését, a polgármester a "kétségbeesett lakosság" érdekeit tartja szem előtt. "Az itt élők sorsa mostanra kilátástalanná vált" - mondta Hunvald. 

A polgármester tervei szerint az értékeket úgy tudnák megőrizni, ha a lakókat kiköltöztetnék, és a homlokzatokat megtartva új lakásokat építenének. Ehhez külső befektetőkre van szükség, mert Hunvald szerint az államtól a rehabilitációra nem tudnak pénzt szerezni. Az állam csak utólag állná a felújítási költségek egy részét, Erzsébetvárosnak viszont nincs ennyi pénze. "A külső befektetők azonban a két hónapja tartó jogbizonytalanság miatt elmentek" - mondta Hunvald. Az ott élők elköltöztetésének tervét városvédők korábban egyszerűen "erőszakos lakosságcserének" nevezték.

Fotó: Mitruczky Kinga
Hunvald György

A régi zsidónegyed házai az 1800-as években épültek, egy eltűnt életforma emlékeit őrzik. Azóta azonban nem történt felújítás, így mára a terület teljesen lepusztult. A helyiek szerint a zsidó lakosság jó része is kivándorolt. A többnyire komfort nélküli, nagy belmagasságú lakásokban rossz körülmények között élnek a lakók. A falak repedeznek, sok ház beázik, a tetők faszerkezetei tönkrementek, mindenütt hullik a vakolat. Ma már nincsenek a negyedben üzletek, élelmiszerboltok vagy gyógyszertár, és elmentek innen a régi mesteremberek is. A Holló utca szétbombázásával az ezüst-, arany- és drágakőművesség is kiveszett. A Holló utca 11-et a tiltakozó akciók és a közfelháborodás ellenére teljesen lebontották.

Az ÓVÁS! elnevezésű civil szerveződés, mely a zsidónegyed értékeinek megmentésére jött létre, a zsinagógánál fotókiállítással igyekszik felhívni a figyelmet a zsidónegyed különlegességére. A Holló utca 11-et nem sikerült megmenteni, de a KÖH intézkedései a megmaradt unikumokat megvédhetik. "Három éve még az önkormányzatnak is voltak tervei a megújításra, mostanra nincsenek" - mondta Marinov Péter aktivista. Szerinte ha a házakat lebontanák, és csak a homlokzatok maradnának meg, a zsidónegyed halott városrésszé változna.