Gyűlik az atomszemét: végleges temető kell

Valószínűleg jövőre emelik ki a tavalyi paksi üzemzavar során megsérült fűtőelemeket. A radioaktív hulladékot vagy Oroszországba szállítják, vagy az atomerőmű területén található ideiglenes tárolóba helyezik. Mivel az atomszemetet 1998 óta nem szállítjuk külföldre, így egyre sürgetőbb végleges nyugvóhelyet találni. Ráadásul az EU is sürgeti az atomtemetők kialakítását. A erőműben használt eszközöket és védőruhákat a Tolna megyei Bátaapátiban, a kiégett fűtőelemeket pedig a mecseki Bodán helyeznék el.

"A tavaly áprilisi paksi üzemzavar során megsérült fűtőelemeket valószínűleg a jövő évben emeli ki a kárelhárítással megbízott orosz TVEL cég" - közölte az [origo]-val Mittler István, a Paksi Atomerőmű Rt. szóvivője.

Azt viszont a szakemberek se tudják, hogy a kiemelés során mennyi radioaktív hulladék keletkezik majd. Ami biztos: a sérült kazettákat hermetikus tokba zárják, utána pedig legalább öt évig egy pihentető medencében hűtik. A radioaktív hulladéknak számító fűtőelemeket ezután vagy Oroszországba szállítják, vagy pedig az erőmű területén található átmeneti tárolókban helyezik el. A hazai atomszemét tárolásért felelős Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Kht. szerint egyelőre korai arról beszélni, hogy a kormány melyik variáció mellett dönt majd. Dr. Hegyháti József, a kht. ügyvezetője elmondta: az elhelyezés biztos nem jelent majd problémát, a sérült fűtőelemeket ugyanis a paksi ideiglenes tárolóban legalább 50 évig lehet őrizni.

Egyelőre ebben az ideiglenes tárolóban végzi az atomerőmű működése közben keletkező atomszemét jelentős része: többek között a kis és közepes radioaktivitású hulladékok, mint például az erőműben használt eszközök és védőruhák, valamint a nagy radioaktivitású hulladéknak számító kiégett fűtőelemek. A tárolás költsége éves szinten 9 milliárd forint, amit az atomerőmű által finanszírozott Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból fedez a kht.

A kormány tervei szerint 2048 körül kell elkészülnie a kétféle típusú atomszemetet befogadó állandó tárolóknak. Az oroszországi szállítások ugyanis még 1998-ban leálltak, így 2048-tól az ideiglenes tárolóból mindenképpen el kell hordani a sugárzó szemetet. Az Európai Unió egy korábbi tervezete szerint a tagállamoknak 2010-ig kellett volna megépíteni a kis és közepes, 2018-ig pedig a nagy aktivitású szemetet befogadó lerakókat. A határidő közelsége miatt ezt azonban júniusban a tagállamok leszavazták. Az atomhulladékok végleges tárolása sehol a világon nem megoldott, mindenhol csak ideiglenes temetők üzemelnek.

A kis és közepes aktivitású tárolónak az RHK Kht. a Tolna megyei Bátaapátit választotta ki. "A geológiai kutatások alapján alkalmas lenne a helyszín, egyelőre még csak a vizsgálatok folynak" - közölte lapunkkal a Kht ügyvezetője. Hegyháti elmondta: az atomtemető megépítéshez parlamenti és lakossági jóváhagyás szükséges. Az RHK Kht. felmérései szerint azonban a környékbeliek többsége igennel szavazna egy népszavazáson. A bátaapáti terveket viszont ellenzik a zöldek. Ámon Ada, az Energia Klub ügyvezetője egyáltalán nem biztos, hogy alkalmas a helyszín, szilveszterkor ugyanis pont azon a törésponton volt kisebb földrengés, ahol a település fekszik. Egy földmozgás megrepesztheti a hulladékot tároló kőzetet, így beszivároghat a víz, ami pedig felszínre hozhatja a radioaktív anyagokat - figyelmeztetnek a zöldek.

A nagy aktivitású hulladék befogadására pedig a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht. kutatásai szerint a Mecsek nyugati oldalán található, Boda lenne alkalmas. A kiégett fűtőelemeket a hegy alatt, a volt uránbányában helyeznék el. Az építéshez szintén parlamenti és lakossági jóváhagyás kell. Az Energia Klub legfőbb kifogása a terv ellen: mivel a világon sehol nincs végleges megoldás az atomhulladék elhelyezésére, elsőként miért pont Magyarország akar egy több százezer éves nyugvóhelyet találni az atomszemétnek.

A radioaktív anyagok végleges elhelyezésével még a paksi atomerőmű megépítése előtt próbálkozott hazánk. Az 1976 óta Püspökszilágyon üzemelő tárolóban eleinte egészségügyi és élelmiszeripari intézményekben keletkező, később pedig a paksi kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékokat rakták le. A tároló azonban nem felelt meg a biztonsági követelményeknek. Így több évre szóló engedélyt nem is kap, csak évről évre megújított ideiglenes engedélyt.