Sok az előítéletes tankönyv

2004.09.17. 16:31

Olykor hiányos, felületes ismereteket, előítéletes, torz következtetésekre utaló vagy a cigányságot egyáltalán meg sem említő tankönyvekből tanulnak Magyarországon a diákok - olvasható a tankönyvkutatásokból.

Az Apáczai Kiadó gondozásában forgalomban lévő etikatankönyv több, a romákat sértő megállapításokat tartalmaz. A könyv nem szerepel a hivatalos tankönyvjegyzékben - közölték az Oktatási Minisztériumban. Szakemberek azt állítják: nem ez az egyetlen példa.

 

A 2002/2003-as Közoktatási tankönyvjegyzékben szereplő teljes középiskolai történelem- és társadalomismereti tankönyveket, valamint a Kódex Tankönyvcentrumban 2002 őszén árusított, de a tankönyvjegyzékben nem szerepelő azonos korosztálynak készült tankönyvkínálatot vizsgálta például Terestyéni Tamás kutató. A mintegy nyolcvan tankönyvből durván minden negyedikben bukkant rá a kutató cigányokat érintő szövegrészre, ám - szerinte néhányat kivéve - kevéssé járultak hozzá a cigányság történelmének, kultúrájának, jelenkori társadalmi helyzetének megismeréséhez. Emellett mindössze hét olyan könyvet talált, ahol két-három bekezdést vagy ennél hosszabb szövegrészt szántak a cigányokra.

 

Több könyv is az alacsony iskolázottsággal hozta összefüggésbe a romák magas munkanélküliségét, és csak egyben esett szó arról is: az előítéletes gondolkodás is fontos szerepet játszik abban, hogy kiszorultak a romák a munkaerőpiacról. Volt olyan könyv, melynek szerzője szerint "a romákat igen nagymértékben sújtó munkanélküliség és szegénység a növekvő bűnözés melegágya", és akadt példa arra is, amely szerint "a deviáns magatartás sokkal nagyobb mértékben jellemzi a romákat, mint hazánk többi polgárát".

 

Egy korábbi kutatás Schmidt Andrea és László Mónika szociológusok nevéhez fűződik. A felmérés szerint az általános iskolák nyolcadikosai számára készült történelemkönyvek közül a legtöbben a Helméczi Mátyás által írt tankönyvből oktatnak. Ebben nem kaptak helyet a magyarországi kisebbségek, de még a legnagyobb hazai kisebbségről, a romákról sem esik szó benne.

 

A vizsgálat végeredménye azt mutatta: a gyerekek egy olyan Európát ismerhetnek meg ma magyarországi általános és középiskolai tanulmányaik során, ahol alapvetően a fehér bőrű férfiak irányítják a történéseket. "Ha a kultúrák szempontjából vizsgáljuk a tankönyveket, akkor is csak egy egyszínű, homogén környezettel ismerkedhetnek meg a gyerekek" - foglalta össze kutatási eredményeiket László Mónika.

 

Ezt erősíti meg a Kisebbségkutató Intézet 1995-ös egyik kutatása is: 4248 nyolcadikos általános iskolás kérdőíves felmérése szerint az általános iskolákból kikerülők ismeretei a magyarországi kisebbségekkel kapcsolatban rendkívül homályosak, és az előítéletesség - különösen a romákkal szemben - meglehetősen erős a körükben.

 

Terestyéni Tamás a felsőfokú oktatásban használt romológiai tankönyveket és segédanyagokat is kutatta. Ezek szerint a romológiai és pedagógiai tárgyú kiadványokban gyakoriak a cigányokkal kapcsolatban az olyan szövegelemek, amelyek részletesebb kifejtés és magyarázat nélkül értelmezhetetlenek, vagy torz képzeteket kelthetnek. A felsőfokú oktatásban használt cigány tárgyú tankönyvi-szakirodalmi kiadványok, oktatási segédanyagok előállításának feladata lokális szinten jó szándékú, de szakmailag nem kellőképpen felkészült emberekre maradt.

 

Olyan negatív erejű leírások olvashatók az írásokban, mint például: "a cigány tanulók nehezen viselik el a kötöttséget, viszonylag gyorsan feladják a kitartást igénylő munkát" vagy hogy a cigányok az "utcán, boltban, eszpresszóban gyakran szórják a pénzt, köpködnek, harákolnak, és sokszor rendkívül zajosak".

 

S. Kállai Szilvia, Roma Sajtóközpont

KAPCSOLÓDÓ CIKK