Forrás:

"A magyar hajléktalanellátás arra fejlődött ki 10-15 évvel ezelőtt, hogy éjjeli menedékhelyeket és átmeneti szállásokat hozzon létre...Ki kell lépni ebből a szálló-centrikus látásmódból" - mondta Győri Péter, a BMSZKI szakmai vezetője. Elmondása szerint állami támogatás csak a szállókra van, a többi szolgáltatásra (étkeztetés, utcai szociális munka, lakhatási támogatás) nem jár támogatás. Csak az elmúlt pár évben kezdődtek meg Magyarországon az olyan programok, amelyek megpróbálják tartós lakhatási lehetőséghez juttatni a hajléktalanokat.

Győri szerint lakhatási támogatás nélkül nem lehet megoldani a hajléktalanság kérdését. Más EU-s országokban is erre helyezik a súlyt, Nagy-Britanniában például a hajléktalantámogatás felét támogatott lakhatási programokra fordítják. A fedélnélküliek ugyanis egyfajta ördögi körbe kerülnek. Amíg nincs lakhatása, addig nem talál tartós munkát, de amíg nincs tartós keresete, lakáshoz sem juthat. Ennek a körnek a megtöréséhez kell beindítani a lakhatási támogatási programokat.

Győri Péter elmondása szerint Magyarországon új alapokra kell helyezni a hajléktalanság kérdését, sőt a hajléktalanság meghatározását is. Külföldön nem csak a magyar értelemben vett hajléktalanokkal számolnak a törvények megalkotásakor, hanem mindenki hajléktalannak számít, akinek nincs állandó lakhatása, vagy lakhatási körülményei nem érik el az adott ország minimális normáit. A tágabb értelemben vett otthontalanok száma Magyarországon kétmillió, vagyis a lakosság 20%-a. Ennek a számnak csak egy szeletét képezik a "fedélnélküliek", vagyis azok, akik közterületen töltik az éjszakát. De ide sorolhatóak azok is, akik lakhatási körülményeik nagyon szegényesek. Tehát vagy komfort nélküli lakásban élnek (1 662 515 fő), vagy nagyon zsúfoltan laknak, több család él együtt egy egyszobás lakásban (394 424 fő).

Ezenkívül megnőtt jelentősen az úgynevezett bizonytalan lakhatással rendelkezők száma is (500 000 fő), akik vagy jogcím nélkül laknak valahol, vagy hat hónapnál régebbi rezsi- vagy lakbérhátralékuk van. Magyarországon az albérlet is ilyen "veszélyzónának" számít, ahonnan könnyen az utcára kerülhet valaki. A bizonytalan lakhatásúak kérdését Győri szerint csak megelőzéssel lehet rendezni. Az Ifjúsági és Esélyegyenlőségi Minisztérium most dolgoz ki egy koncepciót, melyet hamarosan az Országgyűlés elé terjeszt. Ez a koncepció már foglalkozik a hajléktalanság megelőzésével, például az adósságkezelés terén nyújt segítséget a rászorulóknak.