Boglár Lajos életrajza

Vágólapra másolva!
 
Vágólapra másolva!

Boglár Lajos 1929-ben szüetett Sao Pauloban, Brazíliában. 13 éves korában kerüt Magyarországra. Középiskolai és egyetemi tanulmányait (ELTE-BTK) Budapesten végezte. 1953-ban diplomázott etnológiából, és 1969-ben szerzett kandidátusi fokozatot és doktori címet.

1953 és 1979 között a Néprajzi Múzeum muzeológusa, majd a Nemzetközi Osztály vezetője volt. 1979-ben főmunkatársa lett az MTA Orientalisztikai Munkaközösségnek, ahol 1989-ig dolgozott. 1975 óta ad elő az ELTE-n. 1990-ben, mint docens, megalapította a Kulturális Antropológia szakot, ahol most is tanít. Elnöke a Magyar Kulturális Antropológiai Társaságnak és a Brazil-Magyar Társaskörnek.

Számos néprajzi-antropológiai kutatóutat szervezett Latin-Amerikába: nambikuara indiánok (1959), piaroa törzs (1967-68, 1974), Mexikó (1974, 1977), guaranik 1979 és 1997 között), kajapó törzs (1984, 1985), wayanák (1991 és 1997 között). 1997-ben Dél-Brazíliában élő "magyarok" között kutatott.

A vizsgálatok eredményeit számos kötetben ("Trópusi indiánok között", "Wahari", "Mítosz és kultúra", "Pau Brasil - őslakók és bevándorlók a Dél-Keresztje alatt") közölte.Többszáz hangfelvétel, többezer fotó és számos film tartozik archívumához.

1960 és 1964 között részt vett amatőr filmfesztiválon, és több díjat nyert. 1962-től több néprajzi dokumentumfilmet forgatott ("Asszonyfarsang", "Bödönhajó" stb.), utána Dél-Amerikában filmezett: "A piaroák világa" (1968): az első keskenyfilm, amelyet felnagyítva mozikban is vetítettek, "A sámán nyaklánca" (1968), "L'Indien" (1974: J. Willemont, francia operatőrrel), "Wayana úti napló" (1991-1996), "Magyarok Brazíliában" (1997) stb.

Boglár Lajos Iskolája