Az önkormányzatok alulfinanszírozattsága miatt elmaradott Magyarországon a lakossági szelektív hulladékgyűjtés - állítja egy környezetvédő szervezet. Ahol mégis megvalósulnak újrahasznosítási programok, ott általában ez a szemétdíj emelésével jár, vagyis közvetve a lakosok fizetik meg a törvények szerint ingyenes szelektív hulladékgyűjtést. 

Hétfőn kezdődött meg Magyarországon az Európai Újrahasznosítási Hét elnevezésű, nemzetközi rendezvénysorozat, amelynek központi témája a szelektív hulladékgyűjtés. Magyarországon körülbelül 5-6 éve kezdődött meg az újrahasznosítás, majd főleg EU-s támogatással indultak meg különböző regionális hulladékkezelési programok. A szelektív hulladékgyűjtés elengedhetetlen ahhoz, hogy a felhalmozott hulladéktömegeket csökkenteni lehessen. A szelektíven gyűjtött hulladékot újra fel lehet használni más termékek gyártására, bizonyos műanyag palackokból például sálak és pulóverek készülhetnek.

Összesen 331 településen találhatóak szelektív hulladékgyűjtési pontok - számolt be róla az eseménysorozat megnyitóján Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter. Persányi szerint a gyűjtőpontok, valamint a feldolgozó, hasznosító lehetőségek bővítése az egyik legfontosabb feladat. A miniszter szerint nem elérhetetlen cél, hogy 2008-ra a jelenlegi háromszázalékos gyűjtési arány elérje a 34-40 százalékot.

Problémát jelenthet viszont, hogy szemben a fellendülőben lévő ipari újrahasznosítással, a lakossági hulladékgyűjtés stagnál. Míg hazánkban egy évben az átlagosan egy főre eső szelektíven gyűjtött hulladék nyolc kilogrammot tesz ki, addig egyes nyugat-európai országokban ez hatszor ennyi. Ennek növelése egyrészt nagyobb lakossági aktivitást kívánna, ezt próbálja a rendezvénysorozattal elősegíteni az egyik legnagyobb feldolgozó, az italgyártókat, palackozókat tömörítő Öko-Pannon Kht., amely a tavaly a kibocsátott üvegek, csomagolások negyven százalékát ártalmatlanította. Ezen kívül azonban szükség lenne a gyűjtőpontok számának növelésére, illetve a hulladékgyűjtés szervezettségének javítása és finanszírozásának erősítése.

Nincs elegendő forrás

Nagy Tamás, a Hulladék Munkaszövetség (HuMuSZ) munkatársa szerint igaz, hogy Budapesten egyre több gyűjtőpont települ, de vannak olyan városok, ahol egyáltalán nincsenek ilyenek. Ennek oka, hogy a szelektív gyűjtés finanszírozása az önkormányzatokra hárul, ami sok esetben meghaladja a fizetőképességüket. A szelektív hulladékgyűjtés ugyanis jóval drágább, mint a hagyományos gyűjtés. A szelektíven gyűjtött hulladék eladásából, hasznosításából származó haszon nem fedezi a különbözetet, szemétdíj pedig a jogszabályok értelmében külön nem szedhető érte.

Épp ezért sok önkormányzat nem vág bele a szelektív hulladékgyűjtésbe. Amelyek mégis ezt teszik, sokszor úgy oldják meg a finanszírozási problémákat, hogy a már meglévő szemétdíjba számolják bele a többletköltségeket, tehát közvetve ugyan, de mégis a lakosokkal fizettetik meg a szelektív hulladékgyűjtést. Az [origo] megkereste ezzel kapcsolatos kérdéseivel a környezetvédelmi minisztériumot. A tárcánál szerdán délutánra ígértek választ, ami eddig nem érkezett meg.

Nagy szerint a nyugat-európai minta bevezetése lenne jó megoldás, ettől azonban jelenleg még messze állunk. Nyugaton több hulladékgyűjtést koordináló szervezet feladata az, hogy megtérítse az ezzel járó költségeket, és gazdaságossá tegye az újrahasznosítást. Magyarországon tovább növeli a nehézségeket, hogy a gyártók sem vállalnak kellő felelősséget termékeikért és azok csomagolásáért. A hulladékgazdálkodási törvény szerint kötelesek gondoskodni termékeik visszavételéről, illetve a szelektív gyűjtésről. Ám a legtöbb forgalmazó ennek a kötelezettségnek csak papíron tesz eleget, és általában csak az ipari hulladék újrahasznosításban vesz részt, ugyanis ebbe kell a legkevesebb extra költséget fektetniük. Az ennél drágább lakossági begyűjtésben már legtöbbször nem segédkeznek.