Néhány héten belül elkészül az a kormányhatározat, amely a folytatódó bősi tárgyalásokon a magyar fél álláspontja lesz. Így két év szünet után a tárgyalások kormányzati szinten is folytatódhatnak. Hazánk továbbra sem akar vízlépcsőt építeni, a Duna magyar szakaszába pedig több vizet szeretne a szigetközi élővilág fennmaradásához.

"Heteken belül a kormány elé kerül az a tervezet, amely a későbbi bős-nagymarosi tárgyalásokon a magyar álláspont alapja lesz. A készülő kormányhatározat a tárgyaló magyar delegációnak biztosít majd mandátumot" - közölte az [origo]-val Kovács György, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője. A magyar álláspontot összegző dokumentumot a bősi tárgyalásokat koordináló tárcaközi bizottság készíti elő, amelynek elnöke Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter. A tervezetben a korábbi magyar álláspont folyamatossága érvényesül.

Így hazánk a hágai ítéletnek megfelelően továbbra sem akarja megépíteni az alsó vízlépcsőt. A magyar álláspont másik fő eleme, hogy a szigetközi élővilág fennmaradásához több vizet szeretnénk Szlovákiától. A mérések szerint ugyanis a bősi erőmű felépítése óta, több mint egy évtizede pusztul a szigetközi élővilág, vagyis több vízre lenne szüksége a területnek. Szlovákia ezt azonban csak a bősi áramtermelés csökkentésével tudná teljesíteni.

Mint emlékezetes, két év szünet után, 2004. április 13-án kezdődtek újra a tárgyalások Szlovákiával a Hágai Nemzetközi Bíróság Bős-Nagymarossal kapcsolatos döntésének végrehajtásáról. A Medgyessy-kormány ugyanis választási győzelme után feloszlatta a dunai kormánybiztosságot, azóta pedig semmilyen tárgyalás nem történt Bős kapcsán.

Idén tavasszal azonban a felek megállapodtak arról, hogy a tárgyalásokat a korábban megkezdett szakértői szinten folytatják. Az ok: mindkét ország tagja lett az EU-nak, az Unióba pedig nem szerencsés bevinni egy államközi konfliktust. Ráadásul Szlovákia többször kinyilvánította, hogy szívesen tárgyalna, csak nem volt kivel.