Ismerik, és a velük járó kellemetlenségek ellenére szeretik a budapestiek a város szabadtéri rendezvényeit - derült ki a Studio Metropolitana megbízásából végzett közvélemény-kutatásból. A gyalogosok és az autósok is úgy gondolják, hogy az ilyen rendezvények segítségével a budapestiek végre visszanyernek egy kis területet az autóforgalomtól. A fővárosiak közül a Budapest Plázsra látogattak legtöbben, és leginkább a Mesterségek Ünnepének létrejöttét üdvözölték. A melegek egyenjogúságát demonstráló Szivárvány Fesztivál viszont megosztja az embereket.

A 300 fős kutatás célja az volt, hogy felmérje a fővárosi lakosság körében a legnagyobb szabadtéri kulturális rendezvények ismertségét, látogatottságát és kedveltségét. Szinte minden fővárosi számára ismerősen cseng a Sziget Fesztivál, a Budapest Parádé és a Budapest Plázs neve. A Dunateraszról, illetve a Tér-Film-Zene Fesztiválról csak a budapestiek kisebb része hallott. A Szivárvány Fesztiválról szintén kevesen hallottak,annak ellenére, hogy a melegek egyenjogúságát demonstráló rendezvényt az utóbbi években indulatos viták kísérték. A Híd-ünnepről, a forgalom elől lezárt Lánchídon zajló kulturális eseményekről a középkorúak (35-49 évesek) a leginkább tájékozottak. Ebben a kulturális érdeklődésen kívül az is szerepet játszhat, hogy közöttük a legmagasabb az autóvezetők aránya, akik ezeket a rendezvényeket közlekedési akadályként élik meg.

Mesterségek Ünnepe igen, Szivárvány Fesztivál nem

A fővárosiak többsége lényegében minden vizsgált rendezvény létrejöttét helyesli és üdvözli. Az idősebbek és a nők általában kevésbé támogatják a szabadtéri rendezvényeket, mint a fiatalok. A leginkább támogatott eseményeknek a kifejezetten kulturális jellegű rendezvények bizonyultak. Az ellenpóluson a Szivárvány Fesztivál található, amely nemcsak ismertségben, hanem támogatottságban is sereghajtó. Ez a fesztivál osztja meg a legerősebben a közvéleményt: megrendezését a budapestiek kétötöde ellenzi. A legtöbben a Mesterségek Ünnepe, az Örömkoncert és az ARC kiállítás létrejöttével értettek egyet. A legfiatalabb korosztály az, amelyik a legnagyobb részvételi hajlandóságot mutatja minden eseménynél. Nagyobb a rendezvények látogatóinak aránya a magasabb végzettségűek és a férfiak körében is. A budapestiek többsége örül a megrendezett eseményeknek: csak egytizedük gondolja úgy, hogy csökkenteni kellene a szabadtéri rendezvények számát, a megkérdezettek mintegy fele elégedett a kialakult helyzettel, egyharmaduk pedig a jelenleginél is több ilyen típusú rendezvényt tartana kívánatosnak.

A plázsokat a fiatalok és a férfiak szeretik

Budapest lakosságának többsége kifejezetten híve a plázsok megrendezésének. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők kevésbé pártolják ezt a rendezvényt, ők inkább csak közlekedési akadályt látnak benne. A válaszadók majdnem egyötöde véli úgy, hogy a plázsokat meg kellene szüntetni, és az arány érdekes módon nem magasabb az autósok körében sem. Főleg az idősebbek úgy érzik viszont, hogy a plázsok csupán a fiatalokat érdeklik. Az ellenzők között többségben vannak a nők. A pálmás-homokos sétányokat leginkább a fiatalabbak, az alacsonyabb végzettségűek és a férfiak kedvelik.

A közterület-foglalással járó rendezvények egyáltalán nem váltanak ki ellenállást az autósok körében, sőt: ez a tábor - életkori és nemi összetétele, valamint mobilitása miatt - néha még lelkesebb látogatója a köztéri rendezvényeknek, mint az autó nélkül közlekedők. A megkérdezettek több mint háromnegyede igényelne több olyan területet a városban, amely nemcsak a rendezvények idején, hanem állandóan mentesítve van az autóforgalomtól, elsősorban a játszóterek, iskolák, óvodák környékén. Ez a kezdeményezés a nők és a fiatalabbak körében kiemelten népszerű. A belvárost a kérdezettek háromötöde zárná el a forgalom elől, a fiataloknak ezzel szemben csupán a fele hagyná otthon autóját, ha a Belvárosban lenne dolga. A megkérdezettek mindössze 7 százaléka gondolja úgy, hogy már jelenleg is túl sok a forgalom elől elzárt terület.