Ízléstörvény készül a csúnya házak ellen

Nemcsak a magasságra és más fizikai paraméterekre kell figyelni majd a jövendő épületek engedélyeztetése során, hanem a szépségre is. Az építési törvény tervezett módosítása szerint ugyanis a ronda épületek építését a hatóságnak a szakértők állásfoglalása alapján meg kell akadályozniuk. Az építészkamara elnöke elismerte, hogy nemcsak objektív ismérveik vannak egy ház rondaságának megállapítását illetően. Van például olyan épület, amely egykor a legrondábbnak tartottak, ma már pedig a legszebbek közé sorolják.

Budapest legrondább épületének tartották

"Örömteli tény, hogy az esztétikának is szerep juthat az épületek engedélyeztetési eljárásaiban" - mondta a Magyar Építészeti Kamara elnöke, Eltér István az [origo]-nak. Eddig ugyanis csak jogi dolgokat és pontosan mérhető adatokat (milyen magas, hány méter hosszú, mekkora a beépítés aránya stb.) kértek számon a hatóságok az építtetőtől. "Noha a tervtanácsok eddig is vizsgálhatták a tervezett épületek kinézetét, csak állásfoglalást tehettek, amelyet az építésügyi hatóságnak nem volt kötelező figyelembe vennie" - mondta a kamara elnöke, aki hozzátette: "Ráadásul a tervtanácsok csak a legjelentősebb beruházásokról mondtak véleményt, az évi 80 ezer építési engedélyből csupán 300-ról".

Az építési törvény módosítása szerint az építésügyi hatóságnak "figyelembe kell vennie" a tervtanács döntését. Ha egy tervet azért utasít vissza az építésügyi hatóság, mert "csúnya" épület születne belőle, akkor a tervező vagy a megbízó (amennyiben nem kívánnak módosítani a terveken) fellebbezhet másodfokra. A végső szót (mint minden vitás közigazgatási ügyben) a bíróság mondaná ki. "Nem biztos, hogy megéri az építtetőnek akár egy évig várnia a bíróság döntésére" - vélte az építészeti kamara elnöke, aki hozzátette, hogy a bíróság vélhetően szakértői vélemények alapján döntenek majd a tervekről és az épületek esztétikájáról.

A Vörösmarty téren álló "elizélt palotát" már bontják

"Arról, hogy mi számít ronda épületnek, vannak objektív kritériumok, de az ízlés is közrejátszik ennek megítélésében" - mondta Eltér István, aki példákat is hozott az ízlés megváltozására: tíz éve még mindenki szidta a budai Hiltont, hogy milyen ronda, és mennyire nem illeszkedik a várba, ma már inkább dicsérik. A Gresham-palotát megépítése után hosszú évekig egyenesen a legrondább épületnek tartották, ma pedig már a legszebbek közé sorolják - említette a kamara elnöke, aki fontosnak tartja, hogy a tervezőktől és megbízóktól független, felelős szakértők mondhassák meg, hogy mi az, ami elfogadhatatlanul csúnya.

A kamara elnöke felhívta a figyelmet a nyilvánosság fontosságára. "Más európai országokban sokkal nagyobb nyilvánosságot kapnak az építészeti tervek, a fontosabb dokumentációkat bárki megtekintheti" - mondta Eltér István. Norvégiában pedig minden évben szavaznak a legrondább épületről. A legtöbb szavazatot kapó házat pedig - kerül amibe kerül - lebontják.

Befolyásmentes ügyintézést akar a jogalkotó

"Az építésügyi hatóságok kikerülhetnek az önkormányzatok hatóköréből: a települési jegyzők helyett a kistérségi központú állami irányítású szakigazgatási szervek lennének az első fokú hatóságok" - mondta az [origo]-nak az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal munkatársa, Bedő Katalin az építési törvény tervezett módosításáról. Ezzel a változtatással az a jogalkotó célja, hogy hatékony szakmai irányítás mellett befolyásmentes, szakmailag egységes ügyintézés jöjjön létre.

A tervezet hatékonyabbá tenné az építésügyi ellenőrzéseket is: ennek érdekében megerősítené az építésfelügyeletet. Jelenleg ugyanis 20 felügyelő van az országban (megyénként egy), számukat többszörösére növelné a tervezett módosítás.

Szigorodna az önkormányzatok településrendezési terveinek törvényességi felülvizsgálata is. Most ugyanis, ha kihirdeti egy település képviselő-testülete a rendeletét, a közigazgatási hivatal legfeljebb az Alkotmánybírósághoz fordulhat jogszabálysértés esetén. "Amíg elbírálják a rendelet szabályosságát, addig akár egész városrészek alakulhatnak át egy esetlegesen jogszabályt sértő szabályozási terv alapján. A törvényjavaslat viszont 30 napot adna az illetékes közigazgatási hivatalnak a vizsgálódásra."

A módosítás változtatna az eljárási díjakon. Eddig egységesen 10 ezer forintos illetéket kellett fizetni értéknagyságtól függetlenül, a tervezet igazgatási szolgáltatási díj bevezetésével differenciáltabb, igazságosabb díjfizetést javasol, vagyis egy bevásárlóközpont engedélyeztetése többe fog kerülni, mint egy családi házé.