A Fővárosi Vízművek Rt. új vízfertőtlenítő technológiát próbál ki a fővárosban. Az új módszer az ultraibolya (UV) sugarak fertőtlenítő hatását használja ki. Ennek segítségével akár 20-30 százalékkal is csökkenthető a víz klórtartalma. A budapesti ivóvíz ugyan kiváló minőségű, de számos más településen a káros anyagok koncentrációja túllépi az EU-s határértéket. Magyarországon még mindig legalább 10 ezer ember iszik olyan vizet, amelynek az arzéntartalma meghaladja a megengedett határértéket. Az arzén daganatos betegségeket és idegrendszeri problémákat is okozhat.

A Fővárosi Vízművek Rt. új vízfertőtlenítő technológiát próbál ki a fővárosban. Az ultraviola (UV) sugárzás fertőtlenítő hatását használja ki az új módszer. Ennek segítségével sokkal kevesebb klórra lesz majd szükség a víz fertőtlenítéséhez, ami akár 20-30 százalékos csökkenést is eredményezhet. A most elhelyezett két vízkezelő berendezés naponta közel 43 ezer köbméter víz elsődleges fertőtlenítését biztosítja. Péterffy Gábor, a társaság szóvivője elmondta, bár a fővárosi ivóvíz a hazai és az uniós előírások szerint is kiváló minőségű, a fejlesztéseknek köszönhetően elérheti a palackozott vizek minőségét is.

Horváth Balázs, a Göncöl Szövetség elnevezésű környezetvédelmi egyesület munkatársa is egyetértett azzal, hogy a budapesti víz minősége kitűnő. Olyannyira, hogy a Vízművek francia résztulajdonosa szeretné palackozva importálni Franciaországba is. Ugyanakkor szerinte a probléma az, hogy a város vezetősége nem figyel eléggé az ivóvíz minőségének megőrzésére. Példaként említette az M0 északi hídjának építési tervét. Budapest egyik legfontosabb és legjobb minőségű ivóvízbázisát veszélyezteti az átkelő, mert a híd egyik pillérje a vízbázis védőövezetén állna, a Szentendrei-sziget déli csücskén.

A 2004-es IV. Európai Környezet és Egészség Miniszteri Konferencia jelentése, illetve az Országos Közegészségügyi Központ honlapján lévő helyzetelemzés szerint azonban nem minden településen ilyen kedvező a helyzet. Számos településen az uniós megengedett határérték felett van egyes károsnak vélt anyagok koncentrációja, mint például az arzén vagy a nitrát. Ezek a határérték-túllépések nem teszik ihatatlanná az ivóvizeket, de karbantartásuk fokozott figyelmet igényel.

Túl sok az arzén

Az arzén daganatos betegségeket és idegrendszeri problémákat okozhat, főleg gyerekekben. Emellett cukorbetegség, májelégtelenség, emésztési problémák alakulhatnak ki hatására.A magyarországi határérték 50 mikrogramm/liter. 1981-ben találtak először ennél nagyobb tartalmú ivóvizet, főleg a délalföldi települések vizeiben volt jellemző. A magas arzéntartalmú vizet fogyasztó emberek száma 400 000 volt, de a beavatkozásoknak köszönhetően ma már csak 10 000 ember érint, ez körülbelül hét települést érint jelenleg. Manapság az ivóvizek többségében 10 és 30 mikrogamm/liter között mozog az arzén mennyisége. Újabb nehézséget jelent, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az EU által ajánlott, jóval szigorúbb határérték 10 mikrogramm. Jelenleg Magyarországon körülbelül 1,4 millió lakos fogyaszt ennél nagyobb koncentrációjú ivóvizet.

Több településen problémát jelent még ezen kívül a bór (48 település), a nitrit (50 település), a nitrát (7 település) vagy a mangán (326 település) magas koncentrációja. A WHO irányértékei ezekben az esetekben is szigorúbbak a magyarországiaknál. Szintén szerepelnek a káros anyagok listáján a klórozás melléktermékei. A víz helytelenül történő klóros fertőtlenítésekor ugyanis káros, daganatkeltő vegyületek keletkezhetnek. Erre a problémára talán a Vízművek újítása javulást jelenthet

Az ÁNTSZ vízminőség javító programja szerint a károsabbnak vélt anyagokat - 50 mikrogramm feletti arzén, nitritek és nitrátok - kiszűrése 2006-ra várható, a 10 mikrogrammos EU-s szabvány elérésének határideje 2009. A többi kevésbé káros, de szintén szabvány feletti anyag kiszűrése - mint például a mangán - 2009 utánra várható.

Nem "kőbe vésett adatok"

Dr. Dura Gyula az Országos Környezetegészségügyi Intézet megbízott igazgatója figyelmeztetett arra: a határértékek nem "kőbe vésett adatok". A határértékek megállapítása mindig a legfrissebb tudományos kutatások alapján, különböző nemzetközi bizottságok végzik. Az EU-ban például azért kisebb az arzén határértéke, mert az EU tagállamok nagy részében sok tengeri halat fogyasztanak a lakosok. A tengeri halaknak viszonylag nagy az arzén tartalma, ezért az ivóvíz arzéntartalmának csökkentésével próbálják elérni, hogy egyensúly alakuljon ki.

A határértékek kompromisszumok eredményei, és rengeteg tényezőtől függ a megállapításuk. Épp ezért más földrészeken az európai határértékek nem érvényesek, ugyanis például az ázsiai országokban a nagymértékű rizsfogyasztás miatt az arzén határértéke is magasabb lehet. Dura szerint a határértékek kismértékű túllépése semmi esetre sem lehet halálos. A határértékek inkább arra jók, hogy legyen mi alapján ellenőrizni a víz minőségét és kénytelenek legyenek a hivatalos szervek tenni az ügy érdekében. Horváth Balázs szerint sokáig az azbesznek is volt határértéke, amíg ezt nullára nem csökkentették az anyag rákkeltő hatása miatt.

Kevés fluor és jód

Vannak olyan anyagok is, mint például a jód és a fluor, amelyek hasznos nyomelemnek számítanak és fontos forrásuk az ivóvíz. A fluor beépül a fogakba és a csontokba, erősítik azokat és ennek segítségével megelőzhető például a fogszuvasodás. Magyarországon az ivóvizek nagy hányadánál (90 százalék felett) nem elegendő a fluor mennyisége. Ezzel szemben az is problémát jelenthet, ha a fluor koncentrációja túl magas: ez Magyarországon a települések 1 százalékán van így. Az ideális tartomány pedig elég szűk Hasonló a helyzet a jód esetében is, jelenleg 80 százalék nem kapja meg a szükséges napi jód bevitelt az ivóvízből. Ezek a nyomelemek ugyan pótolhatóak táplálék-kiegészítőkkel, de az ÁNTSZ vízminőség javító tervében ennek orvoslása is szerepel.