Elveszíthet egy képviselőt a bíróságon az MSZP

2004.10.20. 15:28

A soproni időközi országgyűlési választáson elképzelhető, hogy nem indulhat szocialista jelölt. A helyi és a területi választási bizottság is úgy döntött, hogy Kránitz László hiába gyűjtötte össze a kopogtatócédulákat, nem indulhat, mert már most is parlamenti képviselő. Az MSZP ezért a bírósághoz fordult, mondván nincs külön törvény erről a helyzetről, és az Országos Választási Iroda vezetője szerint Kránitz jelölése nem összeférhetetlen.

Forrás: ==
Kránitz László

Sopronban novemberben lesz időközi parlamenti választás, hogy betöltsék az Európai Parlamentbe távozott eddigi fideszes képviselő, Szájer József mandátumát. Elképzelhető, hogy a választást szocialista jelölt nélkül kell megtartani: a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróságnak szerda reggeltől számítva 72 órája van, hogy eldöntse, indulhat-e Kránitz László, szocialista jelölt. Pénteken a jelöltállítás lezárul, tehát ha Kránitz ellen dönt a bíróság, akkor nem biztos, hogy lesz ideje az MSZP-nek egy másik jelölttel összegyűjtetni 750 ajánlószelvényt. A megyei MSZP-sek azonban magabiztosak, mert szerintük a bíróság csak mellettük dönthet. Úgy vélik, hogy a soproni és a megyei választási bizottság jogtalanul zárta ki jelöltjüket a megmérettetésből.

Kránitz László úgy indulna a november 14-re kitűzött országgyűlési választáson, hogy már országgyűlési képviselő. Az MSZP megyei listájáról szerzett mandátumot 2002-ben. A választásokon azonban előfordulhat, hogy egy jelölt egyéniben és területi listán is indul. Ha egyéniben győz valaki, akkor törlik a területi listáról, és a mögötte lévő személy lép a helyére. Ezért szokott jóval több név szerepelni a területi listákon, mint ahány helyet egyáltalán meg lehet szerezni a megyében. Az MSZP jogértelmezése szerint, ha Kránitz most győzni tud, akkor elveszti területi listás mandátumát, és helyette mást küldhet az MSZP a parlamentbe azok közül, akik még 2002-ben a listán Kránitz mögött voltak. Arra még nem volt példa Magyarországon, hogy valaki időközi országgyűlési választáson úgy induljon, hogy már képviselő.

A helyi Fidesz érvelése szerint ez megtévesztő, mert az emberek nem tudják, hogy igazából kire szavaznak: hiszen hiába voksolnak Kránitzra, ha a parlament új tagját az MSZP jelöli ki a 2002-es lista alapján. Az MSZP szerint viszont nincs jogi akadálya Kránitz megmérettetésének, hiszen a választási törvényben tételesen felsorolt összeférhetetlenségi szabályok közül nem szerepel olyan, hogy hivatalban lévő képviselő nem indulhat.

Az MSZP azonban biztosra akart menni, ezért még augusztusban megkérdezték Rytkó Emíliát, az Országos Választási Iroda vezetőjét, hogy Kránitz indulhat-e. Rytkó levélben azt válaszolta, hogy "A hatályos választójogi szabályok nem tartalmaznak olyan tilalmat, mely szerint a területi listán már mandátumot szerzett országgyűlési képviselő nem indulhat egyéni jelöltként országgyűlési időközi választáson."

A jelöltek nyilvántartását azonban nem az országos, hanem a helyi, ebben az esetben a soproni választási bizottság végzi. Márpedig ők összeférhetetlennek találták Kránitz indulását. A bizottság három törvényre hivatkozik indoklásában: az egyik az Alkotmányból a képviselői mandátum megszűnésének lehetséges okairól szóló rész, a másik a választást szabályozó törvény, a harmadik pedig az a jogszabály, mely lehetővé teszi a bizottságnak egyes jelöltek kizárását. Azonban egyik törvény sem szól konkrétan a mostani helyzetről, az pedig nem derül ki az indoklásból, hogy melyik szövegrészből következne Kránitz összeférhetetlensége. A bizottság tagjai nem akarták az [origo]-nak magyarázni döntésüket, szerintük a hivatalos indoklás egyértelműen fogalmaz.

A szocialisták a soproni bizottság döntése után a területi, vagyis a Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Választási Bizottsághoz fordultak panasszal. Szerda este ez a testület helyben hagyta a soproniak döntését, megerősítve, hogy Kránitz nem indulhat. Ezt a döntést támadta meg a megyei bíróságon az MSZP.

Keizler Kálmán, az MSZP megyei elnökségének a tagja biztos abban, hogy a bíróság Kránitz mellett dönt. A szocialisták szerint a választási bizottságban többségben vannak a jobboldali kötődésű tagok, és ezért nem szakmai, hanem politikai döntést hoztak. Keizler szerint nem véletlen, hogy az öt fős soproni bizottság 3-2 arányban szavazott Kránitz ellen, mert a testületnek három tagja van, akiket jobboldali pártok (ebben az esetben a Fidesz, a Jobbik és a MIÉP) delegáltak. A bizottságba ugyanis minden párt delegálhat tagot, amely már megszerezte a jelöltállítás jogát. Keizler szerint a területi bizottság is politikai indulatból döntött, mert az ottani tagokat a megyei közgyűlés delegálta, amely jobboldali többségű.