A diákok nagy része vagy idegenkedik az 1956-os forradalomtól, vagy teljesen közönyös a témával szemben - állítja Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke. Részben azért, mert a téma év végén kerül sorra, amikor már kevésbé foglalkoznak a tanulással, részben pedig, mert a forradalom átpolitizálódott, összefolyt a pártok csatározásaival, ami ellenszenvessé teszi a diákok szemében. 

A gyerekek többsége idegenkedik az 56-os forradalomtól, az általános iskolában és a középiskolákban is az átlagosnál kedvezőtlenebb helyzetben van 1956 tanítása - állítja Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke, gyakorló tanár. Miklósi László az [origo]-nak elmondta, hogy egyrészt az nehezíti 1956 tanítását, hogy a tanév végéhez közeledve kerül sorra, amikor a nyolcadikosok többsége már tudja, hogy fölvették valamelyik középiskolába, a tizenkettedik osztályosok pedig inkább az érettségire készülnek. A valódi ok azonban Miklósi László szerint az, hogy az 1956-tal kapcsolatos közhangulat negatívan befolyásolja a diákokat.

"1956 tanítása teljesen más közegbe került, mint a rendszerváltás előtt" - állítja az elnök. Miklósi László úgy emlékszik, hogy a nyolcvanas években igazi ünnep volt a "tényszerűen tanító" tanárok és a diákok számára is, ha ezzel foglalkozhattak az órán. Azóta a helyzet megváltozott. A diákok többnyire közönyösen, vagy ellenszenvvel fogadják a témát. Az elnök szerint elsősorban azért, mert a forradalom átpolitizálódott, összefolyt a pártok csatározásaival. "Nem szerencsés például, hogy 56-os szervezetek nem egyszer állást foglaltak aktuálpolitikai kérdésekben" - mondja. Mivel a forradalom aktuálpolitikai kérdés lett, a diákok megutálták.

Miklósi László szerint a közvéleményben 1956 története még nem lett annyira szervesen a magyar történelem része, mint a korábbi események. A tanításánál ezért fokozott a tanár felelőssége, szerepe. "Én arra biztatom a tanítványaimat, hogy kérdezősködjenek otthon, a rokonaik, szomszédaik körében, hogy ki hogyan élte meg ezeket a napokat." Az elnök szerint így az osztályban előkerülnek személyes, hiteles történetek, melyek segítenek legyőzni az ellenszenvet vagy a közönyt. "Nem szokványos téma esetében nem szokványos eljárást kell követni." Segítheti a tényszerű, hiteles megismerést a forráselemzés, korabeli fotók, újságok, filmek nézése, elemzése, vitája is.

Miklósi László tapasztalatai szerint minden olyan témát kedvelnek a diákok, aminek nincs köze a politikához, ami az emberek mindennapi életéhez köthető. 1956 kapcsán is meg lehet beszélni, hogy milyenek voltak az ötvenes években a hétköznapok, hogyan öltözködtek az emberek, hogy telt el egy napjuk. Az elnök szerint ezzel a módszerrel helyre kerülhet a forradalom a történelemtanításban és a diákok gondolataiban is.