Veszélyesebb lehet a dízelautó a Trabantnál

2004.10.27. 13:51

Magyarországon az elmúlt tíz évben sok káros anyag koncentrációja csökkent a levegőben, de újak is megjelentek. A dízelmotorok például koromszemcséket bocsátanak ki, melyek sokkal mérgezőbbek, mint a régi, kétütemű motorok kipufogógáza. A katalizátorok pedig különböző fémvegyületeket bocsátanak ki, melyek allergiakeltő hatásúak lehetnek.

Magyarországon az elmúlt tíz évben sok káros anyag koncentrációja csökkent a levegőben a nehézipar összeomlása és a modernebb autók megjelenése miatt. Bár ezek a technikai újítások sok problémát megoldottak, teremtettek helyette újakat. A dízelmotorok nagyon híg keverékkel üzemelnek, ezért sokkal kevesebb szén-monoxidot bocsátanak ki, mint a benzinüzemű autók. Ezzel szemben nagyon sok úgynevezett ultrafinom részecskét, PM 2,5-ös elnevezésű apró koromszemcsét bocsátanak ki. Ezek a részecskék összességében nagyobb veszélyt jelentenek az egészségre, mint a kétütemű motorok szennyezéskibocsátása, ugyanis az ultrafinom részecskék a legeldugottabb tüdőhólyagokba is eljutnak, és a vérkeringésbe felszívódva fokozzák a vér alvadékonyságát, ezáltal vérrögösödést idéznek elő. Ezenkívül súlyosbítják az asztmát, idült légcsőhurutot, főleg az idősebbeknél és a gyerekeknél.

Ma már léteznek olyan szűrők, melyek kiszűrik a részecskék legalább 80 százalékát (beleértve az ultrafinomakat is). Az Európai Unió csak 2006-tól teszi kötelezővé a szűrő felszerelését, akkor is csak az újonnan gyártott járművekre. A probléma ezekkel a szűrőkkel az, hogy nagyon drágák. Simon Gergely, a Levegő Munkacsoport tagja szerint egy ilyen szűrő többe kerül, mint maga az autó, ezért Magyarországon bevezetésük ideje és sikere bizonytalan. A Dán Ökológiai Tanács nevű civil szervezet állásfoglalása szerint az adórendszer módosításával el lehetne érni a részecskeszűrők felszerelését a dízeljárművekre.

Amerikában a PM 2,5-ös részecskéket tartják a kutatók a legveszélyesebbnek, egy kutatás szerint a levegőben található rákkeltő anyagok 70 százaléka a dízelmotorokból származik. Ami Európát illeti, két jelentősebb felmérés is készült az elmúlt években. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) végzett kutatást a részecskék élettani hatásairól Európa különböző régióiban. Ami Magyarországot illeti, a 30 év feletti, városlakó embereknek átlagosan 11 hónappal rövidíti meg az életét az ultrafinom részecskék jelenléte.Összehasonlításképpen, ha az összes halálos balesetet elosztjuk a teljes lakosságra, akkor ezek 1-3 hónappal rövidítik meg az emberek életét. A levegő minőségét figyelő , az Európai Közösség által támogatott nemzetközi kutatási program, az APHEIS ez évi kutatása 26 európai várost vizsgált légszennyezettségi szempontból. Budapest közepesen szennyezettnek számít a vizsgált városok között, a legszennyezettebb Bukarest volt. Az északi, skandináv országok városai voltak a legtisztább levegőjűek, és délre haladva egyre romlik a helyzet. Athén és az olasz városok már jóval szennyezettebbek Budapestnél. Dr. Páldy Anna, Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Környezet-egészségügyi Intézetének főorvosa elmondta, ez összefügg a földrajzi adottságokkal is. Athén a tengerparton van, ugyanakkor hegyek határolják, ezért a káros anyagok megülepszenek, beszorulnak a hegyek közé. Budapest helyzete ilyen szempontból jobb, ugyanis könnyebben "kiszellőzik" a város. Persze ez korántsem jelenti azt, hogy ideális lenne a helyzet. A tanulmány konkrét összefüggéseket mutat ki a légúti megbetegedések miatti halálesetek és a porrészecskék koncentrációja között. PM10 éves átlagkoncentrációját sikerülne a 2010-ben bevezetendő határértékre 20 mikrogramm/m3-re lecsökkenteni, akkor 1723 ember életét lehetne megmenteni Páldy doktornő szerint.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKK