Ön becsmérlően fogalmazott a tömegkultúráról és a rockzenéről is. Közben azonban - éppen amerikai hatásra - egyre több olyan kulturális termék keletkezik, ami bejárja az egész világot. Ahhoz, hogy valamit megértsenek Pekingtől Buenos Airesig, elég egyszerűnek és világosnak kell lennie a műveknek. Veszélyesnek tartja ezt a kulturális globalizáció néven emlegetett folyamatot?

Igen. Egyértelműen igen. Amerika befolyását is veszélyesnek tartom a művészetekben. A nemzeteknek függetleneknek kell maradniuk, és saját művészetüket kellene folytatniuk.

A politikai és a gazdasági globalizációt is veszélyesnek tartja? Hiba volt az is, hogy Magyarország belépett az Európai Unióba, és ezzel feladott a függetlenségéből?

Fotó: Fábián Évi

Az kétségtelen, hogy előbb-utóbb a belépés miatt magasabb lesz az életszínvonal Magyarországon. A kérdés azonban az, hogy ez mibe kerül? A függetlenség csökkenésébe kerül. Az a véleményem, hogy nem érdemes csökkenteni a függetlenséget egy pár forintért. Tudom, hogy sokan nehéz életet élnek Magyarországon, sokaknak kevés a pénzük, ezért megértem a vonzódást az életszínvonal emeléséhez. Politikai szempontból viszont az Unió következményei nem lesznek jók.

Miből lesz kevesebb Magyarországon a csatlakozás miatt?

A sajátságos magyar életmód fogja megsínyleni az EU-t. A költészet, a történelem ismerete, az identitás. Beszélgettem pár emberrel a Bolognai Programról, az EU oktatási tervéről, amiben egységesítik az európai tananyagot. A magyar gyerekek több európai történelmet és irodalmat fognak tanulni, mint eddig, és kevesebb magyart.

Na és? Miért nem mindegy, hogy az egyik Arany vers helyett egy Villont kell megtanulnia az ötödik bé osztálynak? Miért lesz azoknak a gyerekeknek ettől rosszabb életük?

Mert ha így megy a jövő, akkor mindenki egyforma lesz. Nem csak Magyarországon, hanem az egész világon. Ha így megy a folyamat, akkor mindenki olyan lesz, mint a skandináviaiak. Az nem lesz rettenetes, de nagyon jó sem. Fontos, hogy a különbségek létezzenek és megmaradjanak.

Éppen Amerikára szokták azt mondani, hogy olvasztótégelye a különböző népeknek. Ott még nem lett mindenki egyforma?

Nem. Megmaradt a sokszínűség, az olvasztótégely ideája már nem létezik. Rengeteg bevándorló van, és ők megtartották saját életmódjukat. Százezrek nem is tanulnak meg angolul. Már problémát jelent, hogy nincs olyan nyelv, amit mindenki megért. Amerika éppenséggel túl messze megy a különbségek megengedésében. Egy középutat kellene találni.

A beszélgetés egy korábbi szakaszában azt mondta, hogy mindig a helyi hagyományok konszenzusából kell kiindulni, amikor egy ország helyes kormányzási formáját keressük. Amerika éppen most próbál erőszakkal egy teljesen új, nyugati típusú rendszert kiépíteni Irakban. Mit gondol erről?

Az amerikai beavatkozás Irakban tökéletesen fontos és jogos volt. Azt azonban nem hiszem, hogy Irakot sikerülhet most demokratikus állammá változtatni. Ez butaság. Ehhez évtizedekre lenne szükség, meg kellene változtatni az emberek szokásait, és ezt nem lehet egy hadsereggel elérni. Hadsereggel azt lehetett elérni, hogy az ottani gonosz rendszert megbuktatták.

A gonosz egy visszatérő fogalom az Ön írásaiban, sokszor politikai rendszereket vagy politikusokat nevez így. Olyan, mintha valamilyen bibliai ős-rosszat feltételezne a kegyetlen diktatúrák mögött. Hogyan érti ezt a gonoszságot?

Én a gonosz fogalmát nem szakrális értelemben használom, ennek nincs köze a valláshoz. Az egyik különbség a konzervativizmusom és a baloldal között, hogy én komolyan veszem a gonoszságot, míg a baloldal nem. Elismerik persze, hogy sok gonoszság van a világon, de azt gondolják, hogy a gonoszság a rossz politikai rendszerek miatt van. Például mert kizsákmányolás van, mert diszkrimináció van, satöbbi. A helyzet azonban az, hogy a rossz rendszerek azért léteznek, mert rossz emberek rossz politikát csinálnak. Nem lehet a gonosz rendszereket magukból a rendszerekből magyarázni. A baloldal az intézményrendszert akarja megváltoztatni, ahelyett, hogy az emberek személyes felelősségét firtatná. A helyes kormányzás megfelelő kérdése ezért az, hogy mit csináljunk a gonosz emberekkel. Szerintem erős törvényekre és a rend betartatására van szükség, és akkor a gonosz embereknek nem lesz alkalmuk kifejezni gonoszságukat. 

Budapest, 2004. október 27.

Magyari Péter