Évekig tarthat majd az állampolgárság megszerzése

2004.11.10. 10:33

A kormány szerint százmilliárdokba kerülne és a határon túli magyarok tömeges áttelepüléséhez vezetne a kettős állampolgárság bevezetése. A Fidesz szerint viszont a népszavazás az EU schengeni határain kívül rekedt magyaroknak az anyaországgal való kapcsolattartásáról szól és nem jár kiadásokkal, sem áttelepülőkkel. Az [origo] által megkérdezett szakértő viszont úgy vélte, biztosan milliárdokba kerülne az intézmény bevezetése. A szakértő szerint a határon túl élő magyaroknak, ha el is fogadják a törvénymódosításokat, akkor is évekig kell majd várniuk, hogy ügyüket egyesével elbírálják a különböző hatóságok, végül pedig a köztársasági elnök is döntsön.

Szakértők és kormánypolitkusok sem tudják megmondani, hogy pontosan milyen következményekkel jár, ha az állampolgárok többsége igennel szavaz a december 5-i népszavazáson a határon túli magyarok kettős állampolgárságával kapcsolatos kérdésre. Kolláth György alkotmányjogász szerint amennyiben érvényes lesz a népszavazás - vagyis a választók legalább negyede elmegy szavazni -, és a választók többsége támogatja a kettős állampolgársággal kapcsolatos változtatásokat, akkor az Országgyűlésnek módosítani kell az állampolgársági törvényt. Ezt a jogszabályt azonban csak a parlament kétharmados többségével lehet megváltoztatni, így már itt megtorpanhat az ügy. Könnyen előfordulhat, hogy hiába dönt úgy az állampolgárok többsége, hogy a parlament változtasson a jelenlegi törvényen, ha a kormányoldal és az ellenzék nem tud megegyezni a részletekben, évekig vitatkozhatnak a politikusok.

A szakértő szerint két megoldás között választhat a parlament: az egyik, hogy a kedvezményes honosítás feltételeit (ez a lehetőség már most is létezik a magyar nemzetiségűek számára) könnyíti. A változtatás lényege az lenne, hogy nem kell Magyarországon élni ahhoz, hogy valaki állampolgárságot igényelhessen. Ebben az esetben a határon túliaknak továbbra is igényelniük kellene az állampolgárságot, ami nem jelentené azt, hogy azonnal (rövid időn belül) és automatikusan megkapnák azt. Valószínűleg évekig kellene várniuk arra, hogy ügyüket egyesével elbírálják a különböző hatóságok, végül pedig a köztársasági elnök is döntsön. Ráadásul, ha rövid idő alatt több százezer igénylés futna be, évekre megbéníthatná a hivatalokat, így a döntés még jobban lelassulna.

Egy másik, elvi lehetőség Kolláth szerint, hogy a kérelmező egyoldalú nyilatkozatot tenne, melyben kérné a magyar állampolgárságot. Így viszont rövid idő alatt, tömegesen kaphatnának állampolgárságot a határon túliak.

Arról, hogy hogyan kellene szabályozni a kérdést, mi lenne a törvényben, egyelőre egyik párt sem beszélt még, bár már számtalan nyilatkozatot tettek közzé, és sok politikus beszélt a kettős állampolgárságról az elmúlt napokban. A kormányoldalt képviselő politikusok általában azt hangoztatják, hogy a határon túli magyarok körében tömeges elvándorlás kezdődne, főként a diplomás fiatalok hagynák el Erdélyt vagy a Vajdaságot. Emellett a másik érvük, amivel a kettős állampolgárság ellen kampányolnak, hogy százmilliárdokba kerülne a magyar adófizetőknek a kettős állampolgárság.

A Fidesz viszont azzal érvel a a kettős állampolgárság mellett, hogy mindez az EU schengeni határőrizeti rendszerén kívül rekedt magyaroknak az anyaországgal való kapcsolattartásáról, vagyis a magyar útlevél esetleges megszerzéséről szól. Az ellenzék szerint a kettős állampolgárság intézménye nem terheli meg Magyarország költségvetését.

Az, hogy csak európai útlevélként szolgáljon a határon túliaknak a kettős állampolgárság bevezetése, csak abban az esetben valósulhat meg, ha az erdélyiek vagy a Vajdaságban élők nem akarnak Magyarországra települni, vagy itt dolgozni. Ha azonban valaki állampolgárságot szerez, nem kell külön engedély sem a munkavállaláshoz, sem a letelepedéshez. Ráadásul elég egyetlen jóindulatú ismerős is - akinek van magyarországi ingatlan - ahhoz, hogy hozzá - elvileg - akárhányan bejelentkezzenek. Így már egy sor szociális juttatást igénybe vehetnek és szavazati jogot is kapnak a lakhellyel rendelkező határon túli magyarok.

Bár a kormányzat azt hangoztatja, hogy 2,5 millió határon túli magyart érinthet a törvénymódosítást, ami több százmilliárd forintba kerülne a magyarországi magyaroknak, ezek a számítások is vitathatóak. Nem valószínű ugyanis, hogy az uniós tagországokban élő magyarok közül nagy számban igényelnék a magyar állampolgárságot: a felvidéki magyarok például elveszítenék szlovák állampolgárságukat, mert Szlovákia nem ismeri el a kettős állampolgárságot. Emellett Ukrajnában sem lehet valaki kettős állampolgár, választani kellene a kárpátaljai magyaroknak is. Kérdéses az is, hogy a kiadások hány év alatt jelentkeznének, mivel gyakorlatilag kizárt, hogy nagy tömegek egyszerre szereznének magyar állampolgárságot.

Korózs Lajos, a szociális tárca politikai államtitkára egy sajtótájékoztatón azt mondta, szerinte mintegy 2,5 millió embert érint a kettős állampolgárság ügye, ennyi magyar él népszamlálási adatok szerint a szomszédos országokban. Abban az esetben, ha teljes áttelepüléssel számolunk, 500 milliárd forint kiadást jelent a kettős állampolgárság Magyarországnak. Ha a 800 ezer magyarigazolványt kiváltóval számolunk, az 160 milliárd forintba kerülne - mondta Korózs. Ehhez képest a kettős állampolgárság nélkül betelepülni szándékozók mintegy 28 milliárd forint kiadást jelentenek - tette hozzá.

Azért számol ekkora kiadásokkal a kormányzat, mert ha az állampogárságot kapott magyarok áttelepülnek, vagy itt dolgoznak, egy sor juttatást igénybe vehetnek. Így egyetlen nap munkaviszony után már jogosultak tb-támogatásra, aki itt dolgozik, nyugdíjat, táppénzt, munkanélküli segélyt, gyest, gyedet is kaphat. A költségek mellett problémát jelenthet az is, hogy az RMDSZ által egy éve készített felnmérés szerint az erdélyi fiatalok körében nagy lenne a kivándorlás mértéke - vélte az államtitkár.

Kordás László, a munkaügyi tárca politikai államtitkára szerint emellett munkaerőpiaci feszültségeket is jelenthet, ha megjelenik az országban akár csak 100 ezer új munkavállaló. Emellett a munkaerőpiaci alapot is meg kell emelni ebben az esetben, ami 35-40 milliárd forint kiadást jelentene, amit a munkavállalóknak és a munkáltatóknak közösen kellene fizetniük. Az államtitkár szerint a határon túliak támogatására inkább a közalapítványokat kellen támogatni a jelenleginél nagyobbb mértékben.

Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője az államtitkárok véleményére reagálva azt mondta: szégyenletes, hogy a Gyurcsány- kormány két államtitkára ilyen nevetséges állításokkal ki mert állni a nyilvánosság elé. A 800 ezer áttelepülőnek pontosan annyi az igazságtartalma mint az MSZP két évvel ezelőtti állításának, miszerint 23 millió román fogja elözönleni Magyarországot. Ehelyett 2002-ben mintegy százan érkeztek. Ugyanekkora az igazságtartalma a mostani állításnak is. Az államtitkárok nevetséges állításait szintén ennek arányban kell figyelembe venni - mondta a szóvivő. A határon túli magyarok közül aki át akart települni, az eddig is át tudott települni kettős állampolgárság nélkül is. A kettős állampolgárságnak nincs köze az áttelepüléshez a Fidesz szerint. 2007-ben Románia az EU tagja lesz. Ezután bárki, nem csak a magyarok, szabadon vállalhatnak munkát és telepedhetnek le az unión belül - mondta Révész.

Komáromi Gergely

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKK