Évente 100 tonna robbanószerkezet kerül elő

Vágólapra másolva!
A tűzszerészek még becslésekbe sem mernek bocsátkozni az országban a múlt századból visszamaradt robbanószerkezetek mennyiségét illetően. Idén eddig 220 ezer darab, körülbelül 80 tonnányi robbanótest került elő a földből. A legveszélyesebb terület Pest megye, ahol évente 75 ezer robbanótestet találnak. Az [origo] utánajárt, az ország mely területein rejti a legtöbb robbanóanyagot a föld.
Vágólapra másolva!

Évente közel 100 tonna fel nem robbant harci eredetű robbanótest kerül elő földmunkák közben Magyarországon. Az ország területén 8-10 ország katonái által használt lőszereket rejt a föld. A magyar alakulatokon kívül szovjet, német, román, jugoszláv, angol, amerikai csapatok is felvonultak vagy harcoltak itt. Az elszórt harci eszközök robbanóanyag-tartalmuk, tönkrement és megbízhatatlan gyújtószerkezeteik miatt máig fokozott veszélyt jelentenek, detonációjuk a legapróbb helytelen mozdulatra bekövetkezhet - figyelmeztetnek a tűzszerészek. A nagy számok ellenére a sérülések viszonylag ritkák.

A kiemelten veszélyes területek a robbanószerkezetek szempontjából elsősorban Budapest és környéke, különösen az I. kerületben a budai vár és a Gellérthegy. Budapest köré a második világháborúban a német és magyar csapatok védelmi vonalat vontak, így itt is nagyon sok robbanószerkezet van a földben, többek között Vecsés, Gyál, Ócsa környékén. Budapesten évente 35 ezer, Pest megyében pedig további 40 ezer robbanótest kerül elő.

Hasonló a helyzet a Bakony vonalán, a robbanószerrel leginkább szennyezett területek sorában a második helyen Fejér megye áll. Ezután következik a statisztikák alapján Borsod-Abaúj-Zemplén, majd Komárom-Esztergom megye - mondta el Molnár Sándor, a honvédség tűzszerész ezredének parancsnoka.

Fotó: MTI
Fotó: MTI

Egy 2000-es országjelentés szerint hazánkban jelenleg három kisebb aknásított körzet található. A Balaton környéke mellett ilyen a Somogy megyei Barcs-Nagyatád-Nagybajom-Mesztegnyő-Marcali vonal. Az erdős területen található robbanószerek emberre nem veszélyesek, ha a területet nem bolygatják. A déli határszakaszon a becslések szerint több tízezer akna van a határ mentén a délszláv háború óta. Ez nagyjából a Drávaszabolcs és Kölked közötti határszakasz egyes részei jelenti, ahol horvát területről "átnyúlnak" az aknák.

A déli határvidéken utoljára 1995-ben történt civil sérülés, amikor egy fiatalember tévedésből átment a határon túlra, és aknára lépett. 1993-ban egy állapotos fiatalasszony veszítette el a bal lábát aknasérülés miatt - derül ki az országjelentésből.

"A föld mélyében rejlő és a lakosságra fokozottan veszélyes robbanóanyagok számáról nincsenek pontos adatok, az érintett területek sem elkerítve nincsenek, sem pedig táblák nem jelzik őket" - olvasható a jelentésben, amit Csapody Tamás készített egy nemzetközi aknamentesítő program keretében. Molnár Sándor szerint az itt szereplő adatok túlzóak, szerinte nincsenek aknásított körzetek Magyarországon.

A tűzszerészekhez évente körülbelül 3000 bejelentés érkezik előtalált robbanószerekről, és nagy mennyiségű robbanótestet hatástalanítanak. "Naponta 6-8 járőrkocsink működik, amelyek folyamatosan járják az országot" - mondta Molnár Sándor. Utoljára 2000-ben történt haláleset a tűzszerészeknél. 2000-ben egy, 1997-ben pedig két tűzszerész halt meg munka közben. Az elmúlt 60 év során mintegy 100 ezer hektár területet mentesítettek, hatástalanítottak a tűzszerészek, illetve megsemmisítettek 20 millió aknát, bombát és tüzérségi lőszert és egyéb robbanóanyagot.

Molnár ezredes szerint a tűzszerészeknek megvan a szükséges kapacitásuk, hogy ellássák feladataikat, melyek között a készenléti szolgálat mellett robbanószerkezetek felkutatása, hatástalanítása, megsemmisítése is szerepel. "Hogy hová szállnak ki a tűzszerészeink először, attól függ, van-e közvetlen életveszély" - mondta Molnár. "Például egy homokozóban talált robbanótest sokkal több életet veszélyeztet, mint egy erdőben talált" - tette hozzá.