Hamarosan eldől, volt-e harminc napja Medgyessynek

2004.11.22. 16:23

Az Alkotmánybíróság megkezdte a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény tárgyalását. A jogszabályt Béres Béla, a kisgazdapárt volt alelnöke, Torgyán egykori bizalmasa és egy magánszemély támadta meg a testület előtt. Mindketten azt a részt kifogásolták, mely szerint a kormányfő harmincnapos lemondási idővel mondhat le. Medgyessy e miatt a jogszabály miatt maradhatott lemondása után még harminc napig hivatalában.

Béres Béla, a kisgazdapárt volt alelnöke, Torgyán egykori bizalmasa, aki jelenleg az Európai Bíróság munkatársa, augusztus végén fordult magánemberként az Alkotmánybírósághoz (Ab). Beadványában azt kérte, semmisítsék meg a kormány tagjainak jogállásáról szóló törvény egyik mondatát, mely szerint a kormányfő harmincnapos lemondási idővel mondhat le. Béres mellett egy magánszemély is beadott egy hasonló tartalmú beadványt.

 

A vitatott jogszabály szerint a miniszterelnök, illetve a kormány a köztársasági elnök útján az Országgyűlés elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le megbízatásáról, harmincnapos lemondási idő megjelölésével. Béres szerint a rendelkezés ellentétes az alkotmánnyal, amely a miniszterelnök belátására bízza lemondásának időpontját. Szerinte a jogalkotók kihagyták a legfeljebb szót a szövegből, vagyis a törvény úgy lenne értelmes, hogy legfeljebb 30 napos lemondási idő megjelölésével mondhat le a miniszterelnök. Azt kérte: soron kívül tárgyaljanak a beadványról és semmisítsék meg a törvény 7. paragrafusának említett mondatát augusztus 25-ére - Medgyessy Péter akkori miniszterelnök lemondásának bejelentése napjára - visszamenőleges hatállyal. Az Alkotmánybíróság azonban még sosem döntött három héten belül, így biztos volt, hogy szeptemberig nem hoznak döntést.

 

Medgyessy augusztus 25-én egynapos határidő megjelölésével mondott le. Mádl Ferenc és az Igazságügyi Minisztérium viszont úgy értelmezte a törvényt, hogy a miniszterelnök lemondása csak 30 nap múlva hatályosul, addig teljes jogkörrel rendelkezik, és az államfő ez idő alatt nem is terjesztheti a parlament elé az új miniszterelnök-jelöltet. Mádl ezért csak szeptember 27-én kérte fel Gyurcsány Ferencet kormányfőnek. A döntést több alkotmányjogász is vitatta.

 

"Szinte kizárt, hogy visszamenőleges hatályú döntést hozzon az Alkotmánybíróság" - mondta az [origo]-nak Kolláth György alkotmányjogász. Szerinte az a valószínű, hogy "a szakma várakozása szerint" az Ab megsemmisíti a szóban forgó rendelkezést, és határidő megjelölésével kötelezi az Országgyűlést a korrigálásra.

KAPCSOLÓDÓ CIKK