Még nem kell börtönbe vonulnia S. Kittinek

2004.11.30. 11:26

Kedden kellene börtönbe vonulnia S. Kittinek, aki 14 évesen megölte nevelőapját, és ezért kétéves szabadságvesztésre ítélték. Az [origo] információi szerint azonban halasztást kap, amíg a köztársasági elnökhöz benyújtott kegyelmi kérvényt elbírálják. S. Kitti valószínűleg még mindig nem kapta meg a halasztásról szóló értesítést az Igazságügyi Minisztériumtól.

A köztársasági elnökhöz benyújtott kegyelmi kérelem elbírálásáig halasztást kap S. Kitti, akinek kedden, november 30-án kellene börtönbe vonulnia - tudta meg az [origo]. Az Igazságügyi Minisztériumban állítólag már múlt hét elején feladták a halasztási határozatról szóló értesítőt, ami azonban eddig nem érkezett meg S. Kitti címére. Morvai Krisztina jogász, S. Kitti jogi tanácsadója egy, a veszélyeztetett fiatalokról szóló konfrencián beszélt erről. Szerinte ez is az állami szervek érzéketlenségét bizonyítja. Az Igazságügyi Minisztérium állítólag azzal védekezett, hogy a börtönt már értesítették az ítélet-végrehajtás elhalasztásáról, így kedden nem is engedték volna be S. Kittit.

Az Igazságügyi Minisztériumban nem voltak hajlandók nyilatkozni, Néder Zoltánt,  aki korábban S. Kitti ügyvédje volt, egyelőre nem tudtuk elérni. A köztársasági elnök sajtóirodáján pedig azt közölték, hogy még a kegyelmi kérvény sem érkezett meg az Igazságügyi Minisztériumtól az irodához.

S. Kitti májusban szülte meg gyermekét. A törvény szerint a gyermek féléves koráig kaphat az anya halasztást. Az idő leteltével meg kellene kezdenie a börtönbüntetés letöltését, azonban a köztársasági elnökhöz időközben beadott kegyelmi kérvény elbírálásáig kap újabb halasztást. Morvai Krisztina szerint felháborító, hogy sokáig S. Kitti nem is tudott arról, hogy utóbbira lehetősége van, mert erről nem értesítette senki. Nem tudni azt sem, hogy a gyermekét vihetné-e magával a börtönbe, ha a kegyelmi kérvényt elutasítják.

Morvai Krisztina a konferencián arra hívta fel a kormányt, hogy lépjen fel végre a családon belüli erőszak visszaszorítására, amelybe Magyarországon minden harmadik napon belehal valaki. Szerinte az esetek többségében már évek óta szenvednek az áldozatok a családon belüli erőszaktól, amíg haláleset történik. Ezért Morvai szerint idejében kellene fellépni.

A családon belüli erőszaknak áldozatul eshet a bántalmazott, őt védeni próbáló hozzátartozó vagy - mint S. Kitti esetében is - a bántalmazó. A nőknél a vezető halálokok között szerepel a bántalmazás. Ide számítják azokat a rendkívül gyakori eseteket, amikor valaki a folyamatos bántalmazás miatt betegszik meg súlyosan.

Ha a bántalmazásra fény derül, általában 3-6 évet kell várni a bírói eljárás lefolyására. Addig az áldozatoknak és a bántalmazónak egy fedél alatt kell élniük, mivel Magyarországon nincs távoltartási rendelet. A legtöbb esetben a bántalmazót a bírói eljárás lefolyása után is mindössze felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik.

Az UNICEF tanulmányában a gyermekbántalmazásból adódó halálokok mennyiségét tekintve Magyarország a negyedik legrosszabb helyen áll. Itthon hatszor annyi gyermek hal meg gyermekbántalmazás miatt, mint a listán a legjobban szereplő országokban. Az évi 110 ilyen halálesetből több mint 50 az egy év alatti áldozatok száma.

Magyarországon az emberölések csaknem felét családtag vagy házastárs követi el, és a szexuális bűncselekmények 60 százalékáért is családtag felelős. Évente 15 ezer gyermekbántalmazási eset jut az egészségügyi szolgálat tudomására. A bántalmazások száma ennél sokkal magasabb lehet, legtöbbre azonban nem is derül fény.

Az EU ajánlásai felhívják a tagországokat megfelelő jogszabályok létrehozására, hogy a családon belüli erőszak megelőzhető legyen. Az ENSZ CEDAW egyezménye pedig Magyarországra nézve is kötelező érvényű, és felhívja az országokat, hogy állítsanak fel országos intézményrendszert a nők jogegyenlőségének garantálására.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK