A privatizáció önmagában nem segít a kórházakon

Vágólapra másolva!
Miközben a kormánypártok szerint a kórházi ellátás magánkézbe adása megoldaná az egészségügy legnagyobb problémáját, addig az [origo] által megkeresett magánkórházak vezetői úgy vélik: a legnagyobb baj az, hogy az államilag finanszírozott fekvőbeteg-ellátás csak veszteséges lehet. Szerintük a biztosítási rendszer privatizációja oldhatná meg az egészségügy pénztelenségét. Így mindenki annyit fizethetne a kényelmi szolgáltatásokért, amennyit akar, az alapellátások viszont mindenki számára ingyenesek és elérhetők maradnának.
Vágólapra másolva!

Ez az a megoldás, amivel idő és pénztakarékos módón oldható meg az egészségügyi ellátás - fogalmazott az [origo]-nak a kórházprivatizáció kapcsán Kóka János gazdasági miniszter. A kormánypártok szerint a fekvőbeteg-ellátás magánkézbe adása szüntethetné meg az egészségügy pénztelenségét. Ez azt jelenti, hogy a kormánypártok csak az egészségügyi intézmények üzemeltetését bízná magánvállalkozásokra, a finanszírozáson azonban nem változtatna: a költségeket továbbra is a társadalombiztosítás állná. A parlamentben tartott szerdai vitanapon Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kijelentette: "Most a vita azon folyik közöttünk, hogy ki üzemeltesse a kórházat, a rendelőintézeteket, kinek a kezében legyenek a magánorvosi praxisok, nem arról vitatkozunk, hogy ki fizesse ki a számlát: ebben nincs vita közöttünk".

Kövesd Zsuzsa, a magánkézben lévő Kelen Kórház egyik tulajdonosa kifejezetten veszélyesnek tartja azt a kormánykoncepciót, hogy csak a működtetés jogát adnák magánkézbe. Így ugyanis a vállalkozások nem szereznek tulajdont, de tőkét sem fektetnek be. A működtetők csak a beszerzéseken és a szolgáltatásvásárlásokon keresztül jutnak profithoz.

Az [origo] által megkeresett magánkórházak vezetői szerint azonban az egészségügy legnagyobb problémája éppen az, hogy a kórházi ellátásokat az állam fizeti. A privatizációnak nincs igazi tétje, mert "nem ez fogja megoldani az egészségügy problémáit" - mondta az [origo]-nak Kövesd Zsuzsa. "Aki ma beszáll ilyen finanszírozás mellett az egészségügybe, biztosan nem a profitért teszi" - fogalmazott.

A rendszer ugyanis alulfinanszírozott. Jelenleg 3,9 millió járulékfizetőt tartanak számon a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, azaz ennyi ember járulékából kell fizetni a közel 10 milliós teljes népesség egészségügyi ellátását. Jellegzetes probléma például, hogy sok munkavállaló minimálbéren van bejelentve, az után fizeti az egészségügyi hozzájárulást, pedig lehet, hogy valós jövedelme ennél jóval nagyobb.

Wirth Kálmánné, az Istenhegyi Klinika ápolási igazgatója szerint a jó megoldás az lenne, ha a finanszírozási oldalt privatizálnák, hiszen az állami és önkormányzati kézben lévő, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által finanszírozott intézményeknek is épp az a legnagyobb baja, hogy kevés a pénz. A beavatkozásokra a támogatásokból még csak-csak futja, de karbantartásra már alig jut pénz, ezért vannak rossz állapotban a kórházak.

A magánkórházak pedig sok szempontból egyértelműen takarékosabbak, mint az állami intézmények. Az OEP által igényelt elszámoláson a beteg és a kórház adatain kívül, az ellátás jellegét, a vizsgálat típusát, a betegség keletkezésének
körülményeit, a diagnózist és az elvégzett beavatkozásokat kell feltüntetni.
Arra vonatkozón nem kell információkat közölnie a kórházaknak, hogy egy-egy
beavatkozáshoz az egyszer használatos eszközök, illetve a beépített implantátumok egy részének kivételével milyen eszközöket használtak fel, illetve mennyit. Az OEP közlése szerint az ilyen jellegű kiadásokra (a kezeléshez használt gyógyszerek, kötszerek, egyéb eszközök) átalánydíjat határoznak meg. Ezzel szemben például az Istenhegyi Klinikán minden beavatkozásnál külön listát vezetnek minden egyes eszközről.

Az OEP betegségcsoportonként finanszírozza az egészségügyi ellátást. A kórházaktól érkezett jelentés alapján az egyes eseteket ezekbe a csoportokba sorolják. Minden csoporthoz tartozik egy számérték, ami megmutatja, hogy mennyi támogatást kap a kórház az elvégzett beavatkozás után. Egy pont 127 ezer forintot ér. Egy hasfali sérvműtétért például közel 148 ezer forintot fizet a biztosító. A jogszabályok meghatározzák ugyanakkor azt is, hogy ezeket az összegeket az egyes betegségtípusoknál mennyi kórházban eltöltött idő esetén számolhatja el az egészségbiztosító felé a kórház. A hasi sérvnél ez az időtartam 1-25 napig terjedhet, az OEP adatai szerint az átlag 7 nap. A biztosító azonban akkor is 148 ezer forintot fizet a beavatkozás után, ha a beteg 1 vagy ha 25 napot feküdt a kórházban.

Ugyanezért a beavatkozásért például az Istenhegyi Klinikán 150 ezer forintot kérnek a betegektől, azonban itt mindössze egy napot vagy annyit sem tölt kórházban a páciens, mivel az intézményben elsősorban olyan beavatkozásokat végeznek - hasonlóan a legtöbb magánkórházhoz -, amelyek egynapos sebészettel is megoldhatók, azaz a betegeknek nem kell napokat tölteniük a kórházi ágyban. Szükség van az államilag támogatott, mindenki számára elérhető ellátásra, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy ez is egy olyan szolgáltatás, mint bármi más, "csak ilyenkor mindig előjön a prüdéria" - fogalmazott az [origo]-nak Wirth.

Akinek van rá pénze, már ma is fizethet magasabb színvonalú kiszolgálásért - mondta Kövesd. Aki kényelmes ágyat akar a szobájába, egyedül szeretne feküdni, azt szeretné, hogy tiszta épületbe kerüljön, ahol nem omlik a vakolat és van papír a vécében, az egy kis többletfizetéssel hozzájuthat ezekhez a kényelmi szolgáltatásokhoz. Kövesd szerint azonban ez nem azt jelenti, hogy valaki szakmailag magasabb szintű ellátást kap vagy jobban megoperálják. "A betegeket a szakma szabályai szerint kell ellátni. Mindegy, hogy ki a tulajdonos, az állam, az önkormányzat vagy egy magáncég" - mondta.