Sértő a vakokat világtalannak hívni

A szociális minisztérium elkészítette azoknak a kifejezéseknek a listáját, melyeket a sérült emberekre ajánlott használni. A minisztérium szerint sértő a vak embert világtalannak hívni, a mozgássérültet nyomoréknak nevezni, vagy a szervátültetettet betegnek titulálni. Az érdekvédelmi szervezetek képviselői örülnek az ajánlásnak, bár szerintük a legsértőbb az, hogy Magyarországon még mindig vannak olyan törvények, melyekben a "gyengeelméjű", illetve az "idióta" kifejezések szerepelnek.

Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium elkészítette azoknak a kifejezéseknek a gyűjteményét, melyeket a sérült emberekre ajánlott használni. A korábban alkalmazott kifejezések a tárca szerint kifejezetten sértőek. A minisztérium ajánlása szerint sértő a vak embert világtalannak hívni, a mozgássérültet nyomoréknak nevezni, vagy a szervátültetettet betegnek titulálni. Ugyanígy sértő az értelmi fogyatékosokat az elmebeteg vagy a gyengeelméjű kifejezésekkel illetni. Az érdekvédelmi szervezetek képviselői, bár örülnek az ajánlásnak, jobbnak látnák, ha a fogyatékos szót is mellőznék, és inkább sérülteknek, vagy fogyatékkal élőknek hívnák őket. Ma Magyarországon közel 600 ezer sérült ember él.

Gyene Piroska, az Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségének elnöke az [origo]-nak elmondta, hogy fontosnak és hasznosnak tartják a minisztérium ajánlását. A fogyatékkal élők egyik problémája ugyanis, hogy ha el is jutnak oda, hogy fogyatékosságukat elfogadják, és megtanulnak vele élni, mások mindig szembesítik őket azzal, hogy nem teljes értékűek. Nagyon rosszul viselik, ha, akár a szavak szintjén is, az értelmüket kérdőjelezik meg, adott esetben olyan kifejezésekkel, mint a gyengeelméjű. Az elnök szerint nem mellékes, hogy milyen szavakat használunk, a fogyatékos helyett például sokkal szívesebben hallják a fogyatékkal élő megfogalmazást. Látszólag kis különbség, de Gyene Piroska szerint sokat számít.

Ugyanakkor az elnök azt is hozzátette, hogy saját szervezetük nevében is a fogyatékos kifejezés szerepel, mert "ha nem ezt használnánk, mások esetleg nem tudnának beazonosítani bennünket". Gyene Piroska szerint sok időnek kell eltelnie, hogy egy-egy kifejezés mindenkiben rögzüljön. Az elnök szerint nem is a média szóhasználata a legsértőbb, hanem az, hogy Magyarországon még mindig vannak olyan törvények, melyekben a "gyengeelméjű", illetve az "idióta" kifejezések szerepelnek. "Nagyon sérelmes, hogy ezek a kifejezések szerepelhetnek a Polgári Törvénykönyvben, sőt előfordul, hogy egy-egy konferencián is használják őket" - fogalmazott Gyene Piroska. Az elnök ezt méltatlannak tartja, és úgy gondolja, hogy akár törvényben is érdemes lenne megtiltani. "A médiát, a nyilvánosságot azonban pozitív példákkal is lehetne befolyásolni. A megnevelés helyett a megmutatás is hasznos lehet" - tette hozzá.