A Zengő-bizottság kiegészítő jelentésében azt vizsgálta, helyettesíthető-e a Zengőre tervezett radar síkvidéki radarrendszerrel. A jelentés négy lehetséges verziót vizsgált, és megállapította: a Zengőhöz képest valamennyi helyszínre telepített radar kiépítése költségesebb lenne, ráadásul az ország belső területén maradnának lefedetlen részek, ami további réskitöltő radarok alkalmazását teszi szükségessé.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök még októberben, a Zengő-bizottság első jelentésének - amely a Zengőt, a Hármashegyet és a Tenkest vizsgálta lehetséges helyszínként - elkészülte után azt kérte a bizottságtól: vizsgálják meg a Dunántúlon síkvidéki radarrendszer kiépítésének lehetőségét is. Ezt a kiegészítő jelentést csütörtökön hozta nyilvánosságra a Miniszterelnöki Hivatal.

 

A szakértők négy lehetséges variációt vizsgáltak. Az első esetben Bánkút, Békéscsaba és a jelenleg működő Juta, Kup és Medina - ezeket helyettesítette volna a Zengőre telepített radar - a lehetséges helyszín, a harmadik háromdimenziós radar telepítése nélkül. Ez környezetvédelmi szempontból nem okozna károkat, és nem is várható ellene lakossági tiltakozás. Hátránya viszont, hogy nem elégíti ki a légvédelmi és a NATO-követelményeket. Emellett 15-21 milliárd forint pluszköltséget jelentene - a Zengőhöz képest - a radarok korszerűsítése vagy újjal való helyettesítése és üzemeltetése. Emellett nagy létszám szükséges az üzemeltetéshez.

 

Ha ugyanitt mobil radarokkal egészítenék ki a rendszert, még akkor sem teljesülnének a NATO-követelmények, illetve a légszuveneritási követelményeket csak korlátozottan és nem állandóan tudnák biztosítani. A többletköltség - szintén a Zengőhöz képest - jelentős, 37-41 milliárd forint. Emellett réskitöltő radarokat is kellene használni, mivel nem lenne országos a lefedettség. Ebben az esetben is nagy létszámigénnyel és az elavult berendezések drága üzemeltetésével kell számolni.

 

A harmadik vizsgált lehetőség, ha háromdimenziós, nagy hatótávolságú radarokat telepítenek Bánkútra, Békéscsabára és Mórágyra. Ennek előnye, hogy a déli határszakasz légtere megfelelően ellenőrizhető, nem kell környezetvédelmi károkkal és lakossági tiltakozással számolni. Kis és közepes magasságokban, az ország belső területén viszont lefedetlen területek maradnának - áll a jelentésben. Itt is szükséges a réskitöltő radarok használata, amelyek újabb 16-22 milliárd forintot emésztenének fel. A telepítési helyen polgári és nem polgári híradástechnikai eszközök működnek, amiket a radar zavarna. A helyszínen emellett nincs kiépített infrstruktúra, és a zöldmezős beruházás kivitelezése 24-36 hónapba telne.

 

Megvizsgálták azt a lehetőséget is, hogy Bánkút és Békéscsaba mellett Liszó lenne a harmadik helyszín. Az ország belső területén azonban így is maradnának lefedetlen részek, ráadásul a délkeleti határszakasz egy részét nem lehetne megfelelően ellenőrizni. A NATO-nál szerződést kell itt is módosítani, aminek kimenetele bizonytalan - áll a Zengő-bizottság jelentésében. A helyszínen zavarná a radar a meglévő híradástechnikai eszközöket, és ez esetben is hiányzik az infrastruktúra.

 

Mint a korábbi jelentésben, a bizottság most sem foglal állást amellett, hogy melyik helyszín lenne szerinte a legmegfelelőbb. A testület jogászokból, akadémikusokból, környezetvédelmi és katonai szakértőkből áll.

 

A tervezett lokátor Zengőre építésére már kötelezettséget vállalt a magyar állam, de februárban helyi lakosok és környezetvédő tüntetők megakadályozták a munkálatok elkezdését. Ezért áprilisban a kormány felkért egy bizottságot, hogy ha lehet, akkor találjanak új helyet a légvédelmi toronynak. A bizottság első körben a Zengőt, a Hármas-hegyet és a Tenkest vizsgálta. Megállapította, hogy egyik helyszín sem tökéletes, mert ahol műszakilag a legjobb lenne, környezetvédelmileg ott okozná a legtöbb kárt.