Nem bíznak az MSZP ügynökjavaslatában

Vágólapra másolva!
Korábbi álláspontjával ellentétben az MSZP javaslatot tett arra, hogy az állambiztonsági levéltárban őrzött iratok korlátozás nélkül megismerhetők legyenek. Az adatok megismerhetőségét azonban az adatvédelmi szabályok és a magánadatok védelme is nehezíti. A papírok közül pedig sok eltűnt vagy a nemzetbiztonsági szolgálatoknál maradt fontosságuk miatt.
Vágólapra másolva!

"Úgy tűnik, vetélkedés zajlik a pártok között ügynökügyben" - véli Mécs Imre SZDSZ-es képviselő, aki megjegyezte, hogy egyedül a szabad demokraták követelik következetesen már a rendszerváltozás óta az ügynökakták titkosításának feloldását és a közszereplők teljes átvilágítását. "Üdvözöljük az MSZP javaslatát, azonban elmagyarázhatnák, hogy két éve miért akadályozták meg ígéreteikkel szemben a közszereplők átvilágításának kiszélesítésről szóló közös javaslatunkat" - tette hozzá Mécs. Az SZDSZ elnöke, Kuncze Gábor ugyanakkor kételkedik benne, hogy a miniszterelnök képes lesz végigvinni a javaslatot saját pártjának frakcióján.

Az MSZP javaslata adatvédelmi aggályokat is felvethet, hiszen a jelentésekből a megfigyeltek magánéleti titkai is kiderülhetnek. Az adatvédelmi biztos, Péterfalvi Attila szerint a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő érdeket össze kell hangolni a személyes adatok védelméhez fűződő érdekkel. Szerinte például "az egészségi állapotra vagy magánéletre vonatkozó, illetve esetleges korábbi bűnelkövetésre utaló adat nyilvánosságra hozatalához aligha fűződhet olyan jogos érdek, amely indokolná a nyilvánosságra hozatalt az átvilágítással összefüggésben". Mindenesetre az MSZP-s politikusok jelezték, hogy készek módosítani a javaslatuk érdekében az adatvédelmi törvényt. Ha valamely kétharmados többséget igénylő részét érinti a változtatás, akkor az ellenzékkel is meg kell egyezniük.

Az iratok teljes megismerhetőségének vannak objektív korlátai. A rendszerváltás idején rengeteg iratot megsemmisítettek, elsősorban azokat, amelyek a tartótiszteknél voltak. Így az akkori demokratikus ellenzékről készített jelentések (hiszen őket az utolsó pillanatokig figyelték) túlnyomó többsége a zúzdába vagy a lángokba került, vagy egyszerűen hazavitték azokat. Ironikusan utalt a fideszes Demeter Ervin is az 1989-90 körüli megsemmisítésekre: "abban az időszakban jelenleg is politizáló szocialisták irányították a belügyminisztériumot, és ők 'biztos tudnak segíteni' az iratok fellelésében. Ezen le lehet majd mérni, hogy mennyire őszinte a szándékuk."

Az állambiztonsági iratok egy része az iratátadások dacára továbbra is a titkosszolgálatoknál maradt, amelyről az iratátadó bizottság úgy ítélte meg, hogy nemzetbiztonsági érdekből nem adható ki az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának. A történészek szerint az iratátadásoknál a titkosszolgálati lobbi az erősebb.

Az MSZP két éve megakadályozta a múlt feltárását

Az MSZP ez idáig a pártállam titkosszolgálatainak dokumentumainak titkossága és az átvilágítás korlátozása mellett foglalt állást. A D-209-es ügy kirobbanása után úgy tűnt, hogy fordulat várható, hiszen ígéretet tett az SZDSZ-nek a közszereplők átvilágításának kiterjesztésére és arra, hogy az előző rendszer állambiztonsági iratait a titkosszolgálatoktól egy külön erre a célra felállítandó levéltárba helyezzék át.

Az eltitkolt múltja miatt támadott miniszterelnök, Medgyessy Péter ráadásul arra is a szavát adta, hogy közzéteszik a III/III-as ügynökök névsorát. Mindebből csak az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára valósult meg, ahol, ha igen korlátozott keretek között is, de megindult a levéltári kutatás. A közszereplők és közvélemény-formálók széles körű átvilágítását azonban egy utolsó pillanatban benyújtott és MDF-es segítségével elfogadott MSZP-s módosító javaslattal megcsonkították. A Fidesz egy radikálisnak tetsző, ám teljesen esélytelen javaslattal állt elő, amely összeférhetetlenséget vezetett volna be, vagyis az érintettek nem tölthettek volna be közbizalmi szerepet. Ez természetesen Medgyessy Péter azonnali menesztésével és a kormány bukásával járt volna.

Amikor néhány hete az SZDSZ bejelentette, hogy a sorozatosan kipattanó ügynökügyek hatására ismét beterjeszti a két éve már majdnem elfogadott ügynöktörvényt, az MSZP szakpolitikusa "időszerűtlennek és megkésettnek" nevezte a javaslatot. A héten a parlament nemzetbiztonsági bizottsága foglalkozott az SZDSZ javaslatával: tárgysorozatba vette, de általános vitára nem találta alkalmasnak. Az MSZP-s képviselők nem szavaztak a kérdésről.

"A levéltári kutatás korlátozásának feloldása és a mi ügynök-törvényjavaslatunk nem helyettesíti, hanem kiegészíti egymást" - jelentette ki Mécs Imre. A közszereplők átvilágítása ugyanis célirányos, és szakértői bizottság végzi, a határozatuk ellen bírósághoz lehet fordulni. A kutatások során előkerülő információkat pedig így is, úgy is lehet értelmezni.