Elkészítették Magyarország ráktérképét

2004.12.13. 14:44

A Környezet-egészségügyi Intézet az elmúlt húsz év adataiból megrajzolta Magyarország ráktérképét. A felmérés több eredménye is meglepte a kutatókat. A nagyvárosokban, például Budapesten, Miskolcon, Szolnokon és Szegeden nagyon sokan betegszenek rákban, holott ezeken a településeken viszonylag jó körülmények között élnek az emberek. A keleti megyékben 15 százalékkal többen halnak meg tüdőrákban, mint az ország más részein.

A Környezet-egészségügyi Intézet az elmúlt húsz év adataiból megrajzolta Magyarország úgynevezett ráktérképét. Dr. Páldy Anna az intézet igazgatóhelyettes főorvosa az [origo]-nak elmondta, hogy a kutatás célja a szűrhető daganatok, például az emlő-, méhnyak-, vastagbélrák miatti megbetegedések és halálozások feltérképezése volt. Azt vizsgálták, hogy hogyan alakulnak ezek a betegségek Magyarország különböző részein a nyolcvanas évek közepétől napjainkig. Mivel a nagy szűrőprogramok csak 2001-2002-ben indultak az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjában, ez a kutatás az alapállapot felvétele. "Később meglátjuk, hogy hogyan változik a helyzet a szűrésekkel" - fogalmazott Páldy Anna. A kutatók arra számítanak, hogy a megbetegedések száma nőni fog, hiszen a szűréseken több beteget vesznek észre, de pont az idejében felfedezett daganatok miatt a halálozás hosszú távon csökken.

A felmérés több eredménye is meglepte a kutatókat. A nagyvárosokban, például Budapesten, Miskolcon, Szolnokon és Szegeden nagyon sokan betegszenek meg rákban, holott ezeken a településeken viszonylag jó körülmények között élnek az emberek. "A budapestiek számára például minden szűrési és felvilágosítási lehetőség adott, mégsem élnek vele." Szintén a jobb körülmények között élő nők betegszenek meg gyakrabban mellrákban. Ez a daganat jelentősen gyakoribb Budapesten és néhány nagyvárosban, például Székesfehérváron, mint a szegényebb régiókban. Páldy Anna szerint ez nemzetközileg is így van, a mellrák kialakulása ugyanis összefüggésben van a viszonylagos jóléttel. "Minél kevesebb gyereket szül valaki, minél rövidebb ideig szoptat, annál nagyobb az esélye, hogy kialakul nála ez a betegség." A késői szülés és a kevesebb gyerek pedig általában a jobb körülmények között élő, iskolázottabb nőkre jellemző. Ezzel ellentétes a méhnyakrák előfordulása, ami általában a rosszabb körülmények között élő nőket sújtja.

A meglepő adatok és a nagyvárosok rossz eredménye ellenére általánosságban még mindig igaz, hogy a rák a szegényebb országrészen élőket támadja meg gyakrabban. A keleti megyékben például 15 százalékkal többen halnak meg tüdőrákban, mint az ország más részein. Páldy Anna szerint a megbetegedések nagy számát nem lehet egyszerűen azzal magyarázni, hogy itt többen dohányoznak, a kutatók további okokat keresnek. Hasonló a helyzet a gyomor- és bélrákok esetében is. Ezek is a szegényebb, keleti országrészeken gyakoribbak, bár éveken át Baranya megye volt a listavezető. A német ajkú lakosság körében ugyanis népszerűek voltak a füstölt ételek, melyek rákkeltő hatásúak. Ehhez hozzájárult az ivóvíz magas nitráttartalma is.

Mivel a lakosság egy részének étkezési szokásai megváltoztak az elmúlt években, a gyomorrák az egyetlen rákfajta, melynek csökken a száma Magyarországon. Ajak- és szájüregi rákban Bács-Kiskun és Pest megyében betegszenek meg legtöbben. A kutatók szerint ebben a túlzott alkoholfogyasztásnak is szerepe van, ezt támasztja alá, hogy ebben a térségben igen gyakori halálok az alkoholos eredetű májzsugor. Páldy Anna úgy véli, hogy annak ellenére, hogy az utóbbi néhány éveben több szó esik a megelőzésről, a lakosság nagy része még mindig nem változtatott az életmódján, és nem jár a szűrésekre sem.

KAPCSOLÓDÓ CIKK