A magyar kamaszok nyugtatózásban verik Európát

Vágólapra másolva!
Harmincöt európai országban vizsgálták a kamaszok dohányzási, alkohol- és drogfogyasztási szokásait az úgynevezett ESPAD program keretében. A négy évvel ezelőtti kutatáshoz képest mind a drog-, mind az alkoholfogyasztás nőtt, míg a dohányzás, a kelet-európai országok kivételével, csökkent a diákok között. A magyar 16 évesek átlag feletti arányokat produkáltak a dohányzás, a nyugtatófogyasztás, a gyógyszerre ivás és a borfogyasztás tekintetében, viszont a nyugat-európai fiatalokhoz képest kevesebb tömény szeszt isznak, és kevesebbet drogoznak.
Vágólapra másolva!

2003 tavaszán harmincöt európai országban vizsgálták a kamaszok dohányzási, alkohol- és drogfogyasztási szokásait az úgynevezett ESPAD program keretében. Az adatokat mindenhol a 16 éves középiskolások körében gyűjtötték. A négy évvel ezelőtti kutatáshoz képest mind a drog-, mind az alkoholfogyasztás nőtt, míg a dohányzás, a kelet-európai országok kivételével, csökkent a diákok között.

A vizsgált országok többségében a diákok 50-80 százaléka legalább egyszer életében rágyújtott. Magyarországon a 16 évesek 72 százaléka mondta, hogy cigarettázott már. A magyar fiatalok az európai átlaghoz képest többet dohányoznak, ahogy általában a kelet-európai diákok. Azt is megkérdezték, hogy az előző 30 napban milyen arányban gyújtottak rá a fiatalok. A legtöbbet az osztrák, a német, a bolgár és az orosz kamaszok dohányoznak. Magyarország a tizedik helyen áll a 35 vizsgált ország közül. A legkevesebbet a ciprusi, az izlandi, a svéd és a török diákok cigarettáznak. Az előző kutatás óta eltelt négy évben az észt, a litván és a román fiatalok körében nőtt leginkább a dohányzók aránya, míg Nyugat-Európában csökkent. Magyarországon több 16 éves gyújt rá, mint négy évvel korábban, de a különbség nem jelentős.

A magyar kamasz bort iszik

A kérdések másik csoportja az alkoholfogyasztást vizsgálta. Az országok kétharmadában a diákok túlnyomó többsége, mintegy 90 százaléka, már fogyasztott alkoholt élete során. Itthon ez az arány kicsit magasabb, 93 százalék. A rendszeres alkoholfogyasztók aránya, akik 16 évük alatt már legalább 40-szer ittak, Dániában, Ausztriában, Csehországban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban a legmagasabb. Magyarország az országok utolsó harmadában helyezkedik el, csak a diákok 21 százaléka ivott már minimum 40 alkalommal. A legalacsonyabb ez az arány a török, az izlandi, a norvég és a portugál fiatalok között volt. A kutatásban részt vevő országok többségében nőtt a rendszeres alkoholfogyasztás a 16 évesek között az elmúlt négy évben.

Magyarország borfogyasztásban emelkedik ki az átlagból. A magyar kamaszok az európai átlaghoz képest kevesebb sört, körülbelül ugyanannyi töményet és sokkal több bort isznak. A dán, a bolgár, a német és a lengyel fiatalok a sört, míg a britek és a görögök a töményet részesítik előnyben. A kutatók vizsgálták az úgynevezett nagyivást is, vagyis amikor ötnél több pohár alkohol iszik meg valaki egymás után. A diákok többsége azt állította, hogy volt már részeg életben. A 20 vagy annál több alkalommal való lerészegedés leginkább Dániára, Írországra, az Egyesült Királyságra, és Finnországra jellemző. Más országokban viszont, például Törökországban, Cipruson és Portugáliában alig néhányan számoltak be ilyen gyakoriságú lerészegedésről. Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, 11 százalékkal.

Vizsgálták azt is, hogy az előző hónapban hányan rúgtak be minimum három alkalommal. A listavezető itt is Dánia és Írország, ahol a diákok negyede volt részeg ilyen gyakorisággal. Magyarországon a 16 évesek mindössze 9 százaléka állította, hogy az előző hónapban minimum háromszor volt részeg. A gyakori ivás elterjedtebb Nyugat-Európában, északon nagyon kevés diák iszik rendszeresen. A lerészegedés szintén nyugat-európai sajátosság, a mediterrán országokra nem jellemző, hogy a 16 évesek a részegségig isznak.

A cseh tinik drogoznak a legtöbbet

A vizsgált országokban a diákok 22 százaléka fogyasztott már életében valamilyen tiltott drogot, az egyes országok között azonban jelentős különbségek találhatók. A listavezető Csehország, ahol a 16 évesek 44 százaléka drogozott már, de Svájcban, Írországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban is magas ez az arány. Legkevesebben Romániában, Cipruson és Törökországban drogoznak a középiskolások közül. Magyarország a közepesnél alacsonyabb érintettségű országok közé tartozik, 16 százalékkal. A drogokat kipróbáló kamaszok túlnyomó többsége marihuánát vagy hasist fogyasztott. Ebben is Csehország áll az élen Franciaország és Írország előtt. A magyar diákok a viszonylag kevés drogot fogyasztók közé tartoznak. A marihuána után az ecstasy a legnépszerűbb kábítószer az európai 16 évesek között. Itt az élen járó Csehországot Horvátország és Észtország követi, Magyarország az európai átlag alatt van.

Lényegesen rosszabb a hazai helyzet a nyugtatók fogyasztása terén. Magyarországon minden tizedik diák használt már orvosi recept nélküli nyugtatót, ezzel az ötödikek vagyunk Európában. A gyógyszer és az alkohol együttes fogyasztásában pedig a hatodik helyen állunk. A magyarországi kutatás egyik vezetője, Elekes Zsuzsanna szerint ez a hagyományokkal magyarázható, valószínű, hogy a diákok ezt látták, látják otthon is.