A munkanélkülieket és a díjhátralékosokat támogatják

2004.12.20. 17:03

Az Országgyűlés hétfőn megszavazta azt a rövid távú intézkedéseket tartalmazó törvénymódosító javaslatot, amely a szegénység szempontjából legveszélyeztetettebb társadalmi csoportok esetében akarja erősíteni a szociális védelmet. A munkanélküliek nem csak egy év elteltével kapnak rendszeres szociális segélyt, a fokozott ápolást igénylő fogyatékosokat gondozók pedig magasabb összegű ápolási díjat kapnak. Fokozottan támogatják a felhalmozódott lakáscélú hitelhátralékkal, illetve a közüzemi díjhátralékkal küzdőket is a törvény értelmében.

Hétfőn, az őszi ülésszak utolsó, rendkívüli ülésén döntött az Országgyűlés az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról, 198 igen, 2 nem és 165 tartózkodás mellett fogadták el a tervezetet. A törvénymódosítás a szociális ellátásokról, a gyermekek védelméről és a családok támogatásáról szóló törvényt érinti. Elsősorban a segélyezési rendszert alakítja át, úgy, hogy a különösen nehéz élethelyzetben lévőket fokozottan támogassák. Átalakítja emellett a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatásokat is.

 

Az eddigi szabályozás szerint például az aktív korú munkanélküliek csak a munkaügyi központtal való egy éves együttműködést követően kaphattak rendszeres szociális segélyt. A törvénymódosítás értelmében viszont ez a kör a jövőben szintén hozzájut a rendszeres szociális segélyhez, ha vállalják a munkaügyi központtal való szoros együttműködést. A kormány reményei szerint ez elősegíti az érintettek munkába állását is.

 

A fokozott ápolást igénylő fogyatékosokat gondozók a jövőben a jelenlegi ellátási díjhoz képest 30 százalékkal magasabb ápolási díjat kapnak. A fokozott ápolási szükséglet meghatározása nem orvosi, hanem önellátási szempontból történik, az tartozik ide, aki nem tud önállóan enni, tisztálkodni, öltözködni, illemhelyet használni vagy a lakáson belül közlekedni. A felsoroltak közül három szempont teljesülését írja elő a most elfogadott törvény. Szintén 30 százalékkal magasabb összeget - úgynevezett időskorúak járadékát - kapnak azok az egyszemélyes háztartásban élő, 75 év feletti nyugdíjasok, akiknek alacsony a nyugdíjuk.

 

Fokozottan támogatja a törvény a felhalmozódott lakáscélú hitelhátralékkal, illetve a közüzemi díjhátralékkal küzdőket. A lakáscélú hitelhátralékok esetében lehetőséget biztosítanak az adósságkezelési szolgáltatás időtartalmának legfeljebb 60 hónappal, vagyis öt évvel való meghosszabbítására. A közüzemi díjhátralékkal rendelkezők esetében pedig a szolgáltatás kikapcsolása előtt tájékoztatni kell a lakóhely szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét.

 

Átalakítják a szociális alapszolgáltatások rendszerét is. Ennek érdekében megszüntetik azt a jelenlegi gyakorlatot, mely szerint valamennyi alapellátást meg kell szervezni valamennyi településen, függetlenül a lakosság számától, a település teherbíró képességétől és a helyi igényektől. Ehelyett az igényekhez igazodik ezentúl az alapellátási rendszer.

 

A bentlakásos intézményben élők jobb tájékoztatását szolgálja az ellátotti önkormányzat intézményének bevezetése. Az új intézmény révén az érintettek maguk hozhatnak döntéseket a közösségüket érintő kérdésekről.

 

Az egyedülálló szülők esetében növelik a rendszeres gyermekvédelmi támogatást. A jövőben e szerint azok is kapnak támogatást, akiknek a jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 110 százalékát. Az eddigi szabályok 100 százalékos jövedelemhatárt szabtak. Ezzel a kormány számításai szerint 30 ezerrel több gyerek válik jogosulttá a támogatásra. A törvénymódosítás rögzíti azt is, hogy tilos a testi fenyítés alkalmazása a gyerekeknél.

 

Újdonság az is, hogy a jelenleg 90 százalékban központi finanszírozású ellátás megállapítását a jövőben a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe utalja a törvény. (A jegyző az időskorúak járadékáról, a rendszeres szociális segélyről és az alanyi jogon járó ápolási díjról dönthet, a többi pénzbeli ellátásra való jogosultságot továbbra is a települési önkormányzat állapítja meg a javaslat szerint.) A jegyzők döntését a közigazgatási hivatalokon belül működő szociális és gyámhivatalok bírálhatja felül másodfokon, míg eddig az önkormányzat döntése ellen a bírósághoz kellett fordulni, ami hosszadalmas eljárás volt. Így a kormány reményei szerint hatékonyabbá válhat a jogorvoslati rendszer.

 

A most elfogadott jogszabály több szakaszban lép életbe, 2005. január 1. és 2006. január 1. között öt lépcsőben.

KAPCSOLÓDÓ CIKK