Az ügyész által kért tényleges életfogytiglanra ítélte első fokon, nem jogerősen a bíróság Kaiser Edét, akit más bűncselekmények mellett bűnösnek találtak a móri bankrablásban is. Társát, Hajdú Lászlót 15 év fegyházra ítélte a bíróság. A súlyos büntetések annak ellenére születtek, hogy a nyolc életet követelő brutális gyilkossággal senkit nem vádolt meg az ügyészség, az elkövető ismeretlen maradt. A vád szerint Kaiser az ajtóban őrködött a rablógyilkosság idején.

Az ügyész által kért tényleges életfogytiglanra ítélte első fokon a bíróság Kaiser Edét, akit más bűncselekmények mellett bűnösnek találtak a móri bankrablásban. Társát, az ítélet szerint a fegyvereket beszerző Hajdú Lászlót 15 év fegyházra ítélték. A harmadrendű vádlott, aki Kaiserék ellen vallott, három évet kapott. Az ítéletek nem jogerősek, mivel a vádlottak, illetve (Kaiser büntetése kivételével) az ügyész is fellebbezett.

A vérengzés miatt azonban senkit nem ítélhettek el, mert a vádirat szerint ismeretlen személy adta le a lövéseket. A rendőrség korábban Hajdú Lászlót és Kaiser Edét gyanúsította a móri rablással, az ügyészség azonban - a hiányos bizonyítékok miatt - nem vádolta meg őket a nyolc ember lemészárlásával. A bíróság az ítélet indoklását azzal kezdte, hogy "nem tudjuk, hogy ki ölte meg a nyolc áldozatot a móri bankfiókban", és azzal zárta, hogy "nem fejeződhet be az ügy úgy, hogy ne találják meg a gyilkosság elkövetőjét". "Azonban az, hogy sok mindent még nem tudunk, nem jelenti azt, hogy a vádlottak büntetőjogi felelősségre vonása elmaradhat" - indokolt a bíró, aki szerint az az egyelőre ismeretlen fegyver lehet a titok nyitja, amellyel a gyilkosságot elkövették.

"Kaiser Ede felelőssége a móri vérengzésben a felismerő tanúkon állt vagy bukott" - mondta a bíró, hozzátéve, hogy a bíróság hitelesnek ítélte azokat a tanúi megnyilatkozásokat, amelyek felismerték vagy több-kevesebb bizonyossággal felismerni vélték Kaiser Edét. A bíróság bírálta a nyomozó hatóságok felismerésre bemutatási eljárását, amelyet a védők is támadtak. Kaiser bűnösségét a móri ügyben azzal is alátámaszthatónak vélte a bíróság, hogy korábban tervezte az ottani bankfiók kirablását. "Mivel olyan periférikus bankfiókról van szó, elég valószínűtlen, hogy más bűnözői kör is felfigyelt volna rá, és mások rabolták volna ki" - hangzott az érv.

A bíróság nem adott hitelt a híváslistáknak és a mobilszolgáltatók cellainformációiknak, mondván, a bűnözők manipulálni tudják azokat. A védelem ezzel próbált alibit bizonyítani Kaisernek, mivel ezek alapján Kaiser mobilja Csepelen volt a vérengzés időpontjában, és a híváslisták szerint Kaiser használta is a telefonját.

Hajdút és Kaisert más bűncselekmények elkövetésével is vádolták, ügyeiket a bíróság összevonta. A vádirat szerint 2002. május 9-én az Erste Bank móri fiókjában egy ismeretlen személy 47 lövéssel gyilkolt meg nyolc dolgozót, illetve ügyfelet. Közvetlen közelről, fejre, felsőtestre leadott géppisztolysorozatokkal szinte kivégezte áldozatait. Eközben a vádirat szerint Kaiser Ede a fiók csukott ajtaja mögött állva elküldte az érdeklődő ügyfeleket. Az idegenlégiós múlttal rendelkező, éles bevetéseken átesett Hajdú László (ezt ügyvédje cáfolta, mondván: csak irodista volt), aki a rendőrségi gyanúsításban még a gyilkosságok elkövetője volt, az ügyészi vádirat szerint már csak annyiban bűnös a móri mészárlásért, hogy az ott használt fegyvereket beszerezte, majd eltüntette. A móri bankrablók 7,3 millió forintot zsákmányoltak.

Kaiser és Hajdú a büntetőeljárás során először a bíróság előtt tettek érdemi vallomást, amelyben a móri vérengzés kivételével elismerték a terhükre rótt bűncselekményeket.