A kormányfőcsere éve

2004-ben először fordult elő a rendszerváltás óta, hogy hivatalban lévő miniszterelnök lemondott. A néhány napos augusztusi kormányválság után Gyurcsány Ferenc majdnem leváltott sportminiszterből lett az új miniszterelnök. Május elsején az ország hivatalosan is belépett az Európai Unióba. Az ország első EP-választásán fölényes győzelmet aratott a Fidesz, az év végén pedig kudarcba fulladt két népszavazás is. Olvassa el az év politikai eseményeinek összefoglalóját!

Május elsején Magyarország hivatalosan is az Európai Unió tagja lett. Budapesten gyeptéglák és vízilabdázó modellek hatalmas képei díszítették a hidakat a Duna fölött, este pedig tűzijáték volt. A rendszerváltás óta erre a pillanatra készült az összes kormány. Május 1-én már nem kellett útlevél Európa másik 24 országába menet.

Június 13-án megtartották az első európai parlamenti választásokat, hogy eldőljön, a következő öt évben melyik huszonnégy ember képviseli Magyarországot az Unió képviselőházában. A választásokat a Fidesz fölényesen megnyerte. A Fidesz 12 (47,7%), az MSZP 9 (34,3%), az SZDSZ 2 (7,74%), az MDF pedig 1 (5,33%) képviselőt juttatott Strasbourgba. A másik négy listát állító parlamenten kívüli párt meg sem közelítette a bejutáshoz szükséges öt százalékos küszöböt. A részvételi arány rendkívül alacsony volt, 38,5 százalék.

Az MSZP és az MDF olyan személyeket állítottak listáik élére, akik már a jelöléskor közölték, hogy nem élnek majd mandátumukkal. Az MSZP listáját Kovács László és Horn Gyula, az MDF-ét pedig Dávid Ibolya vezette, de ők csak kampányfogásból szerepeltek. Az SZDSZ-es lista élén Demszky Gábor állt, aki elfogadta ugyan a mandátumát, de hamarosan le kellett mondania, mert kiderült, hogy kinti állása összeférhetetlen budapesti főpolgármesterségével. A Fidesznek sikerült egyedül listavezetőjét, Schmitt Pált, EP-képviselőnek megtartania. Egyedül a Fidesz küldött Strasbourgba olyan képviselőket, akik a magyar Országgyűlésben 2002-ben egyéni mandátumot szereztek, így helyük betöltésére időközi választásokat kellett kiírni. Szintén a Fidesz listájáról jutott európai mandátumhoz az EP első cigány képviselője, Járóka Lívia. Később az SZDSZ Demszky helyére szintén egy cigány politikust küldött, Mohácsi Viktóriát. A Fidesz és az MDF képviselői a néppárti, az MSZP-sek a szocialista, az SZDSZ-esek pedig a liberális frakcióhoz csatlakoztak.

A választók után a kormánynak is kellett delegálnia valakit az EU-ba, a szervezet legbefolyásosabb testületébe, az Európai Bizottságba. Augusztus elején jelentette be Medgyessy Péter, hogy a magyar biztos Kovács László, az MSZP akkori elnöke és akkori külügyminiszter lesz. Kovácsról már lehetett tudni, hogy hamarosan megválik pártelnöki mandátumától, ez az EP-választáson elszenvedett szocialista vereség után vált nyilvánvalóvá. Felmerült, hogy esélyes a köztársasági elnöki címre 2005-ben, ám az SZDSZ addigra jelezte, hogy ezt nem fogadnák el. Ugyanakkor számítani lehetett arra is, hogy az Európai Bizottságban már tapasztalatot szerzett, májustól hivatalosan is a regionális ügyeket vivő Balázs Péter megtarthatja posztját.

Kovács László alkalmasságát vizsgálják

Kovácsnak nem volt könnyű dolga a brüsszeli meghallgatáson, amikor az EP-képviselők faggatták. José Manuel Barroso bizottsági elnök első körben a frissen létre hozott energetikai biztosságot adta neki, de a néppárti és a zöld képviselők elégedetlenek voltak szakmai felkészültségével. Igaz, ellentétben az olasz és az észt jelölttel, nem tartották teljesen alkalmatlannak sem. Mégis, amikor Barroso módosítani kényszerült a szereposztást, akkor Kovács az adó és vámügyeket kapta inkább. A második körben a Fidesz azzal támadta Brüsszelben Kovácsot, hogy néhány éve még az állampárt vezető funkcionáriusa volt, ő viszont érdemeit hangoztatta a rendszer lebontásában.

Idén a parlamentnek a csatlakozási folyamat beteljesülése érdekében módosítania kellett az alkotmányt, és néhány törvény elfogadása is erre az évre csúszott át. Ezekben a kérdésekben a négy parlamenti pártnak sikerült konszenzust találnia. Az Unió az év elején megrótta Magyarországot, mert csúszott az agrártámogatásokat elosztó intézményrendszer felállítása. A magyar kormány jelezte, hogy az évtized végére szeretne csatlakozni az euró-zónához is, ehhez azonban a gazdasági mutatók (túl magas infláció és államháztartási hiány miatt) még nem elég jók.