A Magyar Evangélikus Ifjúsági Szövetség (MEVISZ) egyhetes mozgássérült passió-körutat szervezett. A körút utolsó állomása a Budahegyvidéki Evangélikus Templom volt, ahol tolószékesek adták elő a Passiót. "Azért jöttünk, hogy megmutassuk, a kerekesszékben ülők is teljes értékű szolgálatot tudnak végezni közöttünk" - mondta a rendezvény főszervezője.
A MEVISZ Bárka csoportja évek óta küzd azért, hogy a mozgássérültek számára küszöb, lépcső nélkül minden középület, így a templom is megközelíthető legyen. A MEVISZ szimbóluma az alapító, Andorka Eszter rajza, melyen Jézust a hívők behívják a templomba, de ő tolószékével nem tud átjutni a bejárat előtt levő lépcsőfokokon.
A tolószékben ülők az oltár előtti szűk térben adták elő a Passiót hol énekelve, hol beszélve. "Jézus a mi betegségeinket viselte, a mi fájdalmainkat hordozta" - szavalta egy lány. A Krisztust alakító Muntág Vince ezután a tolószékből kihajolva mosta meg a kerekesszékesek lábát. "Istennek és a tervezőknek hála, ez a templom akadálymentes. De még hány meg hány templom és középület van, ahová lehetetlen bejutni kerekesszékkel" - mondta prédikációjában a pap.
"Azokat választottuk ki szereplőnek, akik mozgássérültek, de nem értelmi fogyatékosok" - mondta az [origo]-nak Ponicsán Erzsébet, a MEVISZ tagja. "Ők mind nagyon jól alkalmazkodnak, de a mozgássérültek többsége nem mer kijönni az utcára. Pedig éppen olyan emberek, mint mi" - tette hozzá.