A szakpolitikusokat is meglepte az új alkotmány terve

Még a kormánypárti politikusokat is meglepetésként érte az igazságügy-miniszter vasárnapi bejelentése, hogy új alkotmányt készítésébe fognak. Az ellenzék szakpolitikusa máris jelezte, hogy nincs politikai realitása az új alaptörvénynek. Az alkotmányjogász szerint bár a jelenlegi alkotmány teljesen megfelelő, szűkszavúsága miatt több helyen is sokféleképpen értelmezhető. 

Már több, de eddig csak hiábavaló kísérlet történt egy új alkotmány létrehozására. Most a Gyurcsány-kormány programja alapján az igazságügyi tárca egy új alkotmánytervezet dolgoz ki. A politikusok és a szakértők annak ellenére nem adnak sok esélyt a javaslat elfogadásának, hogy az még el sem készült.

"Nincs politikai realitása, még az alapvető kérdésben is eltérnek az álláspontok" - vélte az országgyűlés alkotmányügyi bizottságának fideszes alelnöke, Répássy Róbert. Mivel az alkotmányról való szavazás minősített többséget igényel, a kormánypárti képviselők mellett a fideszes képviselők szavazataira is szükség lenne. "Nincs semmiféle alkotmányozási kényszer, az alapintézmények jól működnek" - mondta a politikus, aki hozzátette, hogy hozzájuk semmiféle megkeresés, tájékoztatás nem érkezett az igazságügyi tárcától, hogy új alkotmányt terveznének. "Akkor válhat komolyabbá, ha egy kész tervezetet letesznek az asztalra, addig csupán közjogi ötletbörzének lehet nevezni" - jelentette ki Répássy Róbert, aki szerint minden új igazságügyi miniszter előáll egy új alkotmány tervével. A kétharmados törvények tervezett kiiktatását az ellenzéki politikus elfogadhatatlannak és értelmetlennek nevezte, mondván: 2004-ben is számos kétharmados többséget igénylő módosítást szavaztak meg, hasonlóan a korábbi évekhez.

Az alkotmányügyi bizottság MSZP-s elnöke egyelőre tájékozódik a részletekről. Előbb beszélnem kell az igazságügyi miniszterrel - indokolta Vastagh Pál, hogy egyelőre miért nem kívánt nyilatkozni.

Lehetne szebb az alkotmányunk, de tartalmilag abszolút megfelel a jogállamiság kritériumainak - vélte Halmai Gábor alkotmányjogász, aki azért több kifogásolnivalót is lát a hatályos alkotmány szövegében. Sok helyen például túlságosan is szűkszavú az alkotmány, és ez több esetben tág értelmezési lehetőségekhez vezethet. Példaként egy köztársasági elnökkel kapcsolatos passzust hozta fel: "A köztársasági elnök a hadsereg főparancsnoka", azt azonban, hogy pontosan mivel jár ez a feladat, nem fejti ki a szöveg. "Az Alkotmánybíróság mondta meg ezt, ez pedig vitákat indukált" - elevenítette fel az alkotmányjogász.

Halmai Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy egy új alkotmány hatályba lépése esetén a korábbi alkotmánybírósági határozatok (egy részének) relevanciája megkérdőjeleződhet, mivel azok a régi alkotmány alapján születtek. Halmai Gábor nem tartaná rossz ötletnek, ha a kétharmados törvények rendelkezéseit beemelve az alkotmányba megszűnnének a minősített többséget igénylő törvények. "Az átmenet időszakában valóban fontosak voltak ezek a garanciális elemek, de 15 évvel a rendszerváltás után megszilárdult már annyira Magyarországon a jogállamiság, hogy ne legyen rá szükségük" - érvelt az alkotmányjogász, aki az európai jogállamokat hozta fel példaként.

Az igazságügy-miniszter azzal indokolta az új alkotmánytervezet elkészítését, hogy indokolt a rendszerváltás óta eltelt 15 év tapasztalatainak, az alkotmánybírósági gyakorlatnak és az EU-normáknak beépítése az alaptörvénybe. Petrétei József vasárnap arról beszélt, hogy a hatékony kormányzás elve érdekében kiiktatnák a kétharmados törvényeket (ez azzal jár, hogy a minősített rendelkezéseket beemelik az alkotmányba), valamint részletesebben kifejtenék a gazdasági és szociális rendelkezéseket.