Miután összegyűlt a szükséges számú aláírás, az Országgyűlésnek kell döntenie arról, elismeri-e kisebbségként a hunokat. Több nemzetiségi vezető és a kisebbségi ombudsman nem támogatja az elképzelést, míg van olyan képviselő, aki szerint a hunok elismerése színesítené a magyar kultúrát.

 

Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda vezetője az Országos Választási Bizottság (OVB) keddi ülésén számolt be arról, hogy több mint kétezer aláírás gyűlt össze a hunok kisebbségként való elismeréséről szóló kezdeményezéshez. A törvény szerint ezer aláírás szükséges ahhoz, hogy a kérdést az Országgyűlés napirendre tűzze.

A kezdeményezés egy magánszemélytől származik, aki az "Univerzum Egyházának" hírnöke, és a "Hunok Szentegyházának" papja. A szervezet működtet egy lelkészképző egyetemet is, melyen négy év alatt a diákok elsajátíthatják "a hunok ősi vallásának titkait" és "ősapáink tanítását". Akik a vallást követik, az alapító szerint "fekete vagy fehér hunok, egy dicsőséges ősi nép gyermekei", akiknek vissza kell térniük a gyökereikhez.

A törvény szerint nemzetiség "minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok, és a lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul". Jelenleg a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán kisebbséget ismerik el Magyarországon, a 2001-es népszámlálás szerint pedig egyetlen olyan, a kisebbségi törvényben említett nemzetiség él, amelynek létszáma az újak elismeréséhez szükséges ezres határ alatt van: az örmény, amelyhez tartozónak 620-an vallották magukat.

 

A három legnagyobb lélekszámú - a cigány, a német és a szlovák - nemzetiség vezetői nem támogatják, hogy nyilvánítsák nemzeti kisebbséggé a hunokat. Elsősorban azzal érveltek, hogy hiányzik az élő hun nyelv és kultúra. Többen azt mondták: abszurd lenne, ha az Országgyűlés elismerné a hun kisebbséget.

 

Szintén nem tartja jogosnak a felvetést Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman. Az MTI-nek azt mondta: "Az én felfogásom szerint a hunok nem felelnek meg a törvényi kritériumoknak, de állapítsa meg ezt az Országgyűlés." Hozzátette, nagyon nehezen tudja elképzelni, hogy a hun mint beszélt nyelv létezik egyáltalán.

 

A kérdés először várhatóan az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elé kerül majd. Ékes József, a bizottság volt MDF-es, jelenleg független tagja szerint érdemes ezt a kérdést megvitatni, mert a hunok elismerése színesebbé tenné a magyar kultúrát. "A hun nyelv nyelvi változáson ment át, de nem valószínű, hogy ezért elbukjon a kezdeményezés" - mondta az [origo]-nak. Azzal érvelt, hogy az Európai Parlament is rögzítette az alkotmányban, hogy a nyelvi és kulturális sokszínűséget örökíteni kell, hogy fennmaradjon. "A kihalt nyelveket is fel kell tárni" - tette hozzá.

 

Fodor Gábor, a bizottság SZDSZ-es tagja viszont teljesen komolytalannak tartja a felvetést. "Ez egy fikció, nincs ilyen kisebbség. A hunok mintegy 1500 évvel ezelőtt léteztek. Ma nincs hun nyelv, identitás, népszokás, nincs anyaországuk, semmilyen olyan összetevő nincs, ami alapján nemzetiségnek lenne tekinthető" - mondta az [origo]-nak. Hozzátette: bárki bármilyen egyesületet alapíthat, újságot adhat ki, de szerinte nem az adófizetők pénzéből kellene ezt finanszírozni a magukat hunnak vallók számára.