Felülvizsgálják a tényleges életfogytig tartó büntetést

2005.01.11. 7:40

Az életfogytig tartó szabadságvesztésről tanácskoztak hétfőn Szegeden. A felszólalók közül többen az 1998-ben bevezetett büntetési nem ellen emeltek szót, Európát hozva fel példaként, ahol sok helyen nincs is ilyen büntetés. Németországban például a közelmúltban törölte el az alkotmánybíróság, és már magyar jogászok is megkeresték a hazai alkotmánybírókat az ügyben.

Nem zárta ki az igazságügy-miniszter, hogy az új Btk. előkészítése során áttekintik a tényleges életfogytig tartó börtönbüntetést - írja a Népszabadság. Petrétei József szerint ugyanakkor meg kell várni, hogy az alkotmánybírák hogyan határoznak az ügyről.

A kérdésben Szegeden tartottak konferenciát a szegedi börtön fennállásának 120. évfordulóján. A felszólalók között volt Nagy Ferenc a Szegedi Tudományegyetem professzora, egyben a Börtönjogi Társaság elnöke, aki szerint Európában tarthatatlan és képviselhetetlen ez a büntetési nem. Ilyen súlyos ítéletet még a Nemzetközi Büntető Törvényszék is csak emberiség elleni bűncselekmény vagy a népirtás esetén szab ki, de akkor is huszonöt év után lehetővé teszik a felülvizsgálatot.

A tényleges életfogytiglant még az Orbán-kormány idején, 1998-ban vezették be, de már akkor is vita folyt arról, milyen hatással lesz a bűnözésre, az elítéltek személyiségére, illetve a büntetés-végrehajtásra. Kriminálstatisztikusok szerint ez a büntetés - akárcsak a halálbüntetés - nem hat mérhetően a bűnözés alakulására, vagyis nem csökken miatta a főbenjárő bűncselekmények száma.

A szabadságuktól életük végéig megfosztott emberek ugyanakkor komoly gondot jelentenek a büntetés-végrehajtásnak. Csóti András, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának helyettese szerint mivel súlyosabb büntetést az ilyen elítéltekre nem szabhatnak ki, a legszigorúbb biztonsági szabályokra van szükség. Ők már nem veszíthetnek semmit, ezért számítani lehet rá, hogy túszt ejtenek, vagy agresszívan lépnek fel a társaikkal vagy a személyzettel szemben - írja a Népszabadság.

A büntetés egyetlen értelme, hogy a bűnözőt véglegesen elszigetelik, ám ez személyiségtorzulásokhoz vezet. A német alkotmánybíróság például embertelensége miatt összeegyeztethetetlennek nyilvánította az alkotmánnyal. Ott meg is szűnt az élethosszig tartó börtön, az európai államok többségében pedig nem is létezik. Két jogász tavaly Magyarországon is az Alkotmánybírósághoz fordult, döntés még nincs - derül ki a Népszabadság írásából.