Saját döntését hagyta figyelmen kívül az Ab

Az Alkotmánybíróság (Ab) a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő egyesület elleni perében többek között azzal érvelt, hogy egy hozzá érkezett beadványt azért nem adhat ki, mert az döntés-előkészítő irat. Ezt az eljárást pont az Ab egy saját korábbi határozatában alkotmánysértőnek minősítette. A döntés-előkészítő iratok titkosságára vonatkozó jogszabályokat ugyanakkor az Országgyűlésnek már egy hónapja meg kellett volna változtatnia. 

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) azért indított pert az Alkotmánybíróság (Ab) ellen, mert az Ab még szeptemberben megtagadta egy országgyűlési képviselő drogszabályozással kapcsolatos beadványának kiadását. A TASZ hétfőn első fokon elvesztette a pert, a bíróság szerint ugyanis a kért beadvány nem minősül adatnak, ezért nem nyilvános.

Az Alkotmánybíróság nem csak azért tagadta meg az indítvány kiadását, mert szerintük nem számít adatnak, hanem mert döntés-előkészítő irat. Ez az érvelés azért különösen érdekes, mert tavaly év elején az Ab maga mondta ki, hogy alkotmánysértő előkészítő anyagnak minősíteni azokat a dokumentumokat, melyeket a különböző szervek nem akarnak kiadni. Schiffer András, a TASZ ügyvivője szerint az Ab a perben "egymásnak homlokegyenest ellentmondó érveléseket használt".

Kiss Daisy, az Ab jogi képviselője szerint érvelésük "nem mondott ellent sem a jogszabályoknak, sem az Ab korábbi határozatainak". Szerinte a döntés-előkészítő iratok kérdése csak kiaragadott elem a perbeli nyilatkozatukból, ezért csak félremagyarázásról van szó a TASZ részéről.

Az adatvédelmi törvény kimondja, a döntés-előkészítő iratok még a döntés meghozatala után is húsz évig titkosak. Schiffer szerint "ez a tipikus eset", amikor különböző szervek ezzel az érvvel hárítják el az adatkéréseket. Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman szerint ez a rendelkezés "gumiklauzula", a húsz évi titkosításról szóló részt módosítani kell.

Az Ab tavalyi határozata szintén kimondta, hogy az előkészítő iratok titkosságára hivatkozni alkotmánysértő, mert sérti a közérdekű adatok nyilvánosságát. A döntés megszületésével ugyanis az előkészítő iratok automatikus titkossága már nem minden esetben indokolt.

A kormány szankció nélkül mulaszthat

A tavalyi határozatban az is szerepelt, hogy az Országgyűlés 2004 december 31-ig köteles módosítani illetve pontosítani a döntés-előkészítő iratok titkosságáról szóló "gumiklauzulát", ez azonban egyelőre nem történt meg. Egyelőre még csak javaslatok léteznek, amelyek még nincsenek is a parlament előtt. A javaslatot csak a jövő héten tárgyalja a kormány.

Tordai Csaba, az igazságügyi tárca alkotmányjogi osztályának helyettes vezetője az [origo]-nak úgy nyilatkozott, hogy a késlekedés oka a tavalyi kormányválság volt. "Mivel kétharmados törvényről van szó, a parlamenti vitát már október elején meg kellett volna kezdeni" - mondta. Az igazságügyi tárca "alaposan előkészített törvényjavaslatot akart", ezért is késnek - tette hozzá. A késlekedésnek azért nincs következménye, mert ha az Ab mulasztásos alkotmánysértést állapít meg, semmiféle szankcióval nem jár, ha az Országgyűlés "tovább mulaszt". "Ilyen törvényalkotási kötelezettségek még a kilencvenes évek elejéről is maradtak vissza" - mondta Tordai Csaba.

A módosítási javaslatban egyébként csökkentik a 20 éves titkosítási időt, és pontosítják, mely adatokra terjed ki az automatikus titkosítás. "Adni szeretnénk egy definíciót is, hogy pontosan mi az előkészítő irat, mert egylőre nincs tartalmi kapszkodó" - mondta Tordai Csaba. A döntések megszületése után tehát a nyilvánosságot csak szűkebb körben lehet majd korlátozni, ha a módosítás hatályba lép.

Az adatvédelmi ombudsman szerint a legfontosabb, ha közérdekű adatok nyilvánosságáról van szó, hogy korlátozni csak akkor lehet őket, ha ez elkerülhetetlen, és akkor is a lehető legenyhébb mértékben.

Az indítvány nem adat, csak adathordozó

Péterfalvi a TASZ peréről úgy nyilatkozott, hogy precedens értékű, ha bírósági ítélet születik a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos ügyekben. Az ombudsman nem kívánta kommentálni a döntést, miszerint a TASZ által kért beadvány nem minősül adatnak, amíg nincs végső ítélet. A pervesztes TASZ ugyanis fellebbez.

Péterfalvi elmondta, a magyar adatvédelmi törvény "radikálisan nyitott a közérdekű adatok nyilvánossága felé", és nem szűkíti le az adat fogalmát számsorokra, konkrét információkra. Ezért az ombudsman szerint a bírósági gyakorlatban kell kialakulnia, mi minősül adatnak. Szerinte nem lehet "egyenlőségjelet tenni az adat és az adathordozó" (irat, indítvány, határozat) közé. A TASZ a perben arra hivatkozott, az általuk kért indítvány közérdekű adatnak minősül, míg az ítélet szerint nem. A TASZ jogi képviselője a perben Ab-döntések sorozatával indokolta, hogy adat "nem csak egy számsor, hanem egy egész dokumentum" lehet, és mivel az indítványt a köz érdekében nyújtották be az Ab-hez, az "legyen közéleti diskurzus tárgya".