Országszerte elkülönítik a szegény diákokat

A magyar iskolarendszer nemhogy esélyt teremtene a szegényebb, rosszabb körülmények közé született gyerekeknek, hogy felzárkózzanak, inkább még tovább erősíti a társadalmi egyenlőtlenségeket. A Közgazdasági Szemle tanulmánya szerint az iskolázott szülők gyerekei egyre kevésbé keverednek a hátrányos helyzetű családokból érkező tanulókkal, az utóbbiak alacsonyabb színvonalú oktatásban részesülnek, és ez meg is határozza későbbi lehetőségeiket. 

Magyarország azon kevés országok közé tartozik a világon, ahol a szülők bármely iskolába beirathatják a gyermekeiket, és az iskolák a saját körzetükben lakók ellátási kötelezettségén túl teljesen szabadon válogathatnak a jelentkezők között. Ennek egyik következménye a tanulmány szerint az iskolák színvonala közötti különbségek növekedése: az iskolázott szülők gyermekei jobb oktatásban részesülnek, mint a hátrányos helyzetű családból származóak - állapítja meg az általános iskolai szegregációról készült tanulmány.

Bár az iskolák versenyeznek a gyerekekért a túlélésük miatt, a jobb iskolák még így is megengedhetik maguknak, hogy a jobb helyzetű diákok közül válogassanak. Abban az iskolában, ahol vegyesen vannak jó és rosszabb képességű tanulók, ott ügyelnek arra, hogy lehetőleg ne kerüljenek egy osztályba, mert akkor a középosztálybeli szülők jobbképességű gyerekeinek nem lesz elég vonzó az iskola - véli a tanulmány egyik szerzője, Kertesi Gábor a Közgazdaságtudományi Intézet főmunkatársa.

A "természetes" szegregáció mellett nem ritka, hogy az iskolafenntartó direkt, adminisztratív módon különíti el más intézményekbe a kedvezőtlen háttérből jövő kisdiákokat. Ennek egyik leghírhedtebb esete a jászladányi önkormányzatnak az iskolamegosztása döntése, ahol etnikai színezete is volt a sajnos nem példa nélküli esetnek.

Akárhogy is jön létre a szegregált oktatás, a hátrányos helyzetű tanulók gyengébb oktatásban részesülnek, aminek az egyik oka, hogy oktatásuk jóval nehezebb és kevesebb sikerélményt jelent a tanároknak, és több figyelmet is igényelnének. Magyarországon pedig nem kompenzálják a pedagógusokat, ha hátrányos helyzetű diákokat tanítanak, így a jobb tanárok a jobb iskolákba mennek - áll a tanulmányban, amely hivatkozik külföldi kutatásokra, hogy milyen fontos szerepe van a tanári munka minőségének a diákok teljesítményére.

Esettanulmányok és közvetett bizonyítékok arra utalnak, hogy a szegregáció az eredményességbeli egyenlőtlenségeket is megnövelte - olvasható a tanulmányban. A magyar iskolarendszer így jelentősen növeli az öröklött társadalmi egyenlőtlenségeket. A roma kisebbség jelentős részének iskolai szegregálása ezen felül az etnikai alapú társadalmi kirekesztés alapjait is lerakja. Mindezek nemcsak nyilvánvaló erkölcsi problémákat vetnek fel, de biztosítják olyan iskolázatlan és kirekesztett rétegek tömeges újratermelését is, amelyek stabil foglalkoztatása egy modern társadalomban nem biztosított. A hazai oktatási rendszer - a társadalmi többség rövidtávú és szűklátókörű érdekkövetése révén - így nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a következő generációknak továbbra is óriási, sőt egyre növekvő szociálpolitikai problémákkal kelljen majd együtt élniük - állapítja meg a tanulmány, amely megjegyzi, hogy Magyarországon nemzetközi összehasonításban rendkívül erős az általános iskolai tanulók eredményessége és családi háttér közötti összefüggés.

A szerzők többek között a hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó pedagógusok bérének kompenzálásában, a legszegényebb családok iskoláztatási költségeihez való hozzájárulásban és az iskolaválasztási döntésben való közvetlen segítségnyújtásában látják a szegregáció fékezésének lehetőségét.