A fővárosi önkormányzat szerint 2 milliárd forinttal lehetne csökkenteni a 17 önkormányzati tulajdonban lévő kórház működési költségeit. Ennek érdekében felállítanának egy kht.-t, amely koordinálná például a kórházi mosatást, élelmezést, karbantartást. Ezeket jelenleg minden kórház maga szervezi. Az összevonás jelentős létszámleépítéssel járna.

Szolnoki Andrea főpolgármester-helyettes kedden az Önkormányzati Egészségügyi Napok nevű konferencián ismertette a fővárosi önkormányzat egészségügyi ellátórendszer-fejlesztési javaslatát. Ennek keretében arról számolt be, hogyan lehetne szerintük csökkenteni a 17 fővárosi önkormányzati tulajdonban lévő kórház működési költségeit.

 

Az önkormányzat számításai szerint - ismertette Szolnoki - a 76 milliárd forintos költségvetésből mintegy 4 milliárd forint hiányzik.

 

A működési költségek csökkentésének lehetőségeit azokon a területeken vizsgálták, amelyek nem az orvosi beavatkozásokhoz kötődnek közvetlenül. Ilyen például a mosatás, az élelmezés, a takarítás, a karbantartás, a vagyonvédelem, a szállítás, a beszerzés és raktározás, a gyógyszerellátás, az ingatlangazdálkodás, a számvitel, a munkaügy vagy a labordiagnosztika, illetve a patológia. Szolnoki szerint ezeket a feladatokat a jövőben egy központi intézmény láthatná el ahelyett, hogy minden egyes kórházban külön-külön szervezik meg az ellátást.

 

Az előzetes számítások szerint a karbantartás központosításával például 30 munkahely válna feleslegessé, a számvitel egységesítése 190 dolgozó leépítésével járna, a 17 fővárosi labor 4-re csökkentésével 220 főt küldenének el. A Szolnoki által ismertett adatok szerint a karbantarás összevonásával 37 milliót, a központosított beszerzéssel 200 milliót, a gyógyszerellátás összevonásával 350-500 milliót, a kevesebb laborral 175 milliót, a patológia központosításával pedig 100 millió forintot spórolnának meg éves szinten, összesen pedig 2 milliárd forintot remélnek a tervek megvalósításától. A több száz dolgozó elbocsátása persze azzal jár, hogy nekik végkielégítést kell adni, illetve a központi szervek kiépítése is pénzbe kerül. Az önkormányzat szerint a befektetett pénz hamar megtérülne.

 

Vannak olyan területek, amelyeket meg kell hagyni minden kórházban, például a patológiák egy részére - a hűtőkamrákra, a boncolásra - szükség van, ám citológiai és bakterológiai vizsgálatokat már nem kell minden kórháznak végezni - állította Szolnoki Andrea.

 

A fővárosi közgyűlés tavaly már elfogadta a koncepciót, és várhatóan idén februárban fogadják el annak a kht.-nak a szervezeti és működési szabályzatát, amely a központosított ellátást végezné.

 

A főpolgármester-helyettes azt mondta: nem szabad félni az idegen tőke bevonásától a kórházaknak. Közölte: a Schöpf-Mérei Kórház közhasznú társasággá alakításáról decemberben döntött a közgyűlés. Ezen a héten pedig várhatóan döntés születik a főpolgármesteri kabinet hétfői javaslata alapján a Budai Gyermekkórház, valamint a Visegrádi Rehabilitációs Szakkórház közhasznú társasággá történő alakításáról. Ezek az intézmények ugyanúgy fognak működni a továbbiakban, mint eddig, viszont a gazdálkodásukban nagyobb szabadságot élvezhetnek, például hiteleket vehetnek fel - mondta Szolnoki.

 

Szolnoki az [origo]-nak hozzátette: a kht.-vá alakítást követően nemzetközi tendert írnak ki, és olyan tőkeerős cégeket keresnek, amelyek eddig is egészségügyi intézmények működtetésével foglalkoztak. A kórházak 49 százalékát adnák el, 51 százalék önkormányzati tulajdonban maradna. Azért ezeket az intézményeket választották, mert ezek a legkisebbek - tette hozzá Szolnoki. Elmondása szerint van érdeklődés, elsősorban a szülészet-nőgyógyászatot működtetnék a cégek. A főpolgármester-helyettes annak ugyanakkor nem látja reális esélyét, hogy rövid időn belül külföldi - japán vagy amerikai - befektetők akarjanak Magyarországon kórházat építeni.