"Az Es Invest Kft., mint a Malom Központ beruházója az [origo] internetes hírportál 2005. január 27-én reggel megjelent főhírére, 'Lelket, egészséget rombol a kecskeméti áruház' című cikkében foglaltakra az alábbiakat kívánja közzétenni:

A cikkben foglaltakkal ellentétben Kecskemét legnagyobb beruházása nem vesztette el a hét elején kihirdetett bírósági döntés szerint a jogalapját az építési engedélyhez. A Bács-Kiskun Megyei Bíróságon az építési engedélyezési eljárásból elfogultság miatt kizárt Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal a kizárást meghozó határozat kézhezvételét követő 3 héten belül kezdeményezte a most részben befejeződött pert Kecskeméti Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint alperes ellen.

A per tárgya nem a 'Malom Center telekalakítása', hanem egy önkormányzati határozat bírósági felülvizsgálata volt, amely pertípusnak jogi természeténél fogva a Malom Központra vonatkozóan semmilyen hatása nincs, az e tárgyban létrejött polgári jogi megállapodás érvényességét nem érinti, érvénytelenségét nem mondta, és nem is mondhatja ki. Kecskeméten évente több mint ötven, teljesen ugyanilyen tartalmú telekhatár rendezés történik, ezek vonatkozásában egyetlenegy alkalommal sem élt kifogással a Malom Központ építési engedélyezési eljárásból elfogultság miatt kizárt Bács-Kiskun Megyei Hivatal.

A hasonló típusú telekhatár rendezési ügyek minden magyarországi város és település mindennapi életében rendszeresen történő események, mind eljárásjogilag, mind anyagi jogilag teljesen szabályozottak, rutineljárásnak minősülnek. A perindítás óta Kecskeméten is több hasonló telekhatár rendezés történt, amely ellen semmilyen kifogást nem emelt a Malom Központ építési engedélyezési eljárásból elfogultság miatt kizárt Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal. A Malom Központ esetében a telekhatár rendezés egy, a történeti idők folyamán kialakult, töredezett - 0,2 m-től kb. 2 m-ig terjedő - cikk-cakkos határvonal kiegyenesítése volt, amely egyaránt szolgálta mind a város, mind a beruházó érdekét.

Az internetes cikkben foglaltakkal szemben a valóság az, hogy az önkormányzat és a beruházó között semmilyen csereügylet nem történt, kizárólag az építési törvényben meghatározott telekhatár rendezés, emiatt - forgalom híján - értelmetlen és megalapozatlan a forgalomképtelenségre való hivatkozás.

Valótlan az a Horváth Zsolt alpolgármester által állított tényállítás is, hogy a Malom Centert nagyobbra tervezték, mint amekkora a rendelkezésre álló telek volt, mivel azt pontosan akkora méretű telekre terveztettük, mint amekkora a rendelkezésre álló telek volt.

Az a következtetés, hogy 'tulajdonképpen a beruházásnak nincs érvényes építési engedélye' a fentiek miatt jelentős ténybeli és jogi pontatlanságot tartalmazó, félreérthető, és így egyértelműen valótlan következtetés.

Az általunk természetesen vitatott, de jogállami keretek között tiszteletben tartott bírói döntésből hiányzik a végrehajthatóság, ami pedig a jogviták eldöntésének célját szolgáló ítélet fogalmi eleme, vagyis az ítélet senkit semmire nem kötelez. Álláspontunkkal egyezik más neves jogi szakértők véleménye is.

Az már a humor kategóriájába tartozik, hogy az építésigazgatási eljárásból elfogultság miatt kizárt Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal elmulasztotta észlelni, hogy Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata a 285/2004.(V.05.) KH. számú határozatával megerősítette, hatályában fenntartotta az eredeti döntését, és miután ennek hatályon kívül helyezésére nem terjesztett elő kérelmet, a bíróság így azt nem is tudta hatályon kívül helyezni. Ebből következően még ténybelileg sem felel meg a valóságnak az, hogy jelenleg nem lenne hatályban a Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata a közgyűlési döntése.

Az Es Invest Kft. határozott meggyőződése, hogy a fenti ítélet megalapozatlan, és mind anyagi jogi, mind eljárásjogi szempontból jogszabálysértő. Az Es Invest Kft. a Malom Központ beruházása során a jogszabályi előírások betartásával, kellő körültekintéssel járt és jár el, ezért az ügyben - a Malom Központ tervszerű kivitelezése mellett - teljes nyugalommal várjuk a Legfelsőbb Bíróság döntését.

A cikk egyéb kijelentései és tényállításai kapcsán fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy míg a beruházás előkészítő szakaszában az Építészkamara és a hozzájuk kapcsolódók alig kétszáz aláírást gyűjtöttek össze a Malom Központ építése ellen, addig a Malom Központ megvalósítása érdekében alig 8 nap alatt, több, mint tízezer aláírás gyűlt össze.

A valóságot hamis színben tünteti fel Horváth Zsolt alpolgármester akkor, amikor azt állítja, hogy a jegyző azokat a civil szervezeteket és jogi személyeket, amelyek kifogásolták a terveket, nem vette ügyfélként számba, mert az alpolgármester elmulasztotta megemlíteni, hogy ezek az ügyfélstátusszal nem rendelkező szervezetek az I. fokú döntés ellen fellebbezéssel éltek, és a II. fokú közigazgatási szerv is elutasította a fellebbezésüket, és bírói jogorvoslatot az ügyben egyikük sem kért, ráutaló magatartással is megerősítve a döntés jogszerűségét.

Kizárólag a sajtóból van ismeretünk arról, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is vizsgálódik a Malom Központ ügyében.

Amennyiben azok a kijelentések, melyek a cikkben találhatók, megfelelnek a valóságnak, akkor az állampolgári jogok országgyűlési biztosának vizsgálata megalapozza a vizsgálat koncepciózusságának gyanúját, amely megengedhetetlen.

Az a tény, hogy az elmúlt, közel két hónapban az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a Malom Központ beruházóját nem kereste meg, az esetlegesen hozzá feltett kérdésekben nem volt kíváncsi a beruházó álláspontjára, ezzel szemben kirívóan szubjektív és alkotmányos szerepéhez nem illő kijelentésekre ragadtatja el magát, ami jogállamban szokatlan, és különböző jogágak szankcióját válthatja ki. Még mielőtt jogi lépéseket teszünk - az ártatlanság vélelméből kiindulva - megkeressük a biztos urat, hogy nyilatkozzon az üggyel összefüggésben felmerülő kérdéseinkre.

Őszintén bízunk abban, hogy sikerül tisztáznia magát, és hogy az alkotmányos alapjogok védelmének olyan eszközét választja, amely nem sérti mások alkotmányos alapjogait."