A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egy útmutatót tett közzé honlapján, amelyből megtudható, mi alapján ismerhető fel egy terrorista, mi motiválhatja az illetőt és mit kell tenni terrorcselekmény észlelésekor. Az útmutató szerint figyelmeztetni kell az NBH-t, ha valaki - az oldal szerint a terrorista tipikusan muszlim, bár Magyarországon nem - titokban szervezkedik, olyan helyen jár, ahol semmi keresnivalója vagy terrorcselekmény végrehajtásáról beszél valakivel.

"A muszlim harcos egy olyan szakállas ember, aki előszobaszőnyegbe tekeredve, AK 47-es gépkarabélyt szorongatva álldogál a kietlen Afganisztán közepén." Ezzel a mondattal nyit a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) honlapján közzétett, a terrorizmussal foglalkozó tájékoztató. Az útmutató írója szerint ez a "terrorelhárításra szakosodott FBI-ügynökök egyikétől származó meghatározás kétség kívül szemléletes, bár egy kicsit elnagyolt". Éppen ezért az oldalon arra hívják fel a figyelmet, hogy "a muszlim harcos terroristaként sokkal kevésbé mutatós".

 

Az oldal készítője végigveszi a 2001. szeptember 11-e óta ismertté vált nagy terrortámadásokat, és megállapítja: "A sokkot okozó események fókuszában már nem csupán a rombolás és a félelemkeltés, hanem a politikai befolyásolás szándéka állt". A nyugat-európai terrortámadások pedig világossá tették, hogy a támadás bárhol, bárkire, bármikor lesújthat. Magyarország ugyanakkor nem közvetlen célpontja a nemzetközi terrorizmusnak - jegyzi meg sietve az író. Eddig nem érkezett terrorakciók végrehajtásának szándékára utaló információ, ugyanis "nem tipikus az ehhez motivációt érző személyek vagy csoportok jelenléte". "Ebben az összefüggésben kétségkívül meghatározó, hogy a radikális iszlám terror-szimpatizánsok, a potenciális elkövetők köre hazánkban - a helyi muszlimok, illetve azon belül a szélsőséges gondolkodásra hajlamos személyek" nincsenek számottevő számban Magyarországon.

 

A terrorizmus által közvetlenül fenyegetett országok egyre inkább bevonják állampolgáraikat is a munkába, és ez a célja Magyarországnak is, ezért az NBH röviden ismerteti, hogyan ismerhető fel egy terrorista és mi a teendő, ha látunk egyet. "A közkeletű terrorista-kép tehát megfoghatatlan, általánosságokon alapul és legtöbbször az arab-muzulmán kultúrkörhöz kapcsolódik. A terrorista fogalma azonban ennél bonyolultabb, meglehetősen szerteágazó és személye nem annyira a származásáról vagy vallásáról, mint inkább motivációjáról és az ehhez választott eszközrendszeréről ismerhető meg" - derül ki az útmutatóból.

 

Az eddig előforduló, csekély számú magyar terrorcselekmények egyike sem kötődött az iszlám valláshoz. A terroristák igyekeznek leplezni céljukat, ezért sokszor túlságosan is jogkövetőnek tűnnek. Gyanús lehet, ha valaki a hazai társadalmi-politikai-vallási állapotoktól való különállását hangoztatja feltűnően vagy szélsőséges nézeteket szimbolizáló jelképeket visel, ami az elkötelezettségét mutatja. Ha egy ilyen ember titokban szervezkedik, összejöveteleket szervez, az különösen gyanús.

 

"A terroristát a félelemkeltés, a politikai döntések befolyásolásának a lehetősége mozgatja" - állítja az NBH. A terrorcselekményeket aprólékos munka előzi meg, mert a merénylőknek gondoskodniuk kell a szükséges körülmények - beilleszkedés, lakhatás, anyagi erőforrások, eszközök beszerzése - megteremtéséről. Az elkövető ekkor információkat szerez, feltérképezi a kiválasztott objektumot vagy célszemélyt és annak környezetét. Az NBH oktatása szerint ezért gyanús lehet, ha valaki olyan helyen járkál rendszeresen, ahol semmi keresnivalója. Gyanús jel az is, ha olyan beszélgetés fültanúi vagyunk, amely kapcsolatba hozható terrorcselekmény végrehajtásával. Ha valaki ilyennel találkozik, azt jelenteni kell az NBH-nak akár e-mailben, akár telefonon.

 

Az előkészítés után következik a konkrét megvalósítás. Ennek során az válhat gyanússá az egyszerű állampolgár számára, hogy valaki hátrahagy egy gyanús csomagot, majd sietve távozik a helyszínről, esetleg a környezetbe nem illő tárgyra lehet figyelmes a járókelő. Ilyen esetben a rendőrséget kell haladéktalanul értesíteni.

 

A terrortámadás célpontja több száz épület lehet Magyarországon, például a kormányzati épületek, a közlekedési csomópontok - vasút, metró, repülőtér -, az energetikai ellátórendszerek és a bevásárlóközpontok válhatnak célponttá. Ide tartoznak még a magyarországi külképviseletek, különösen az amerikai, a brit, az izraeli, az orosz és a török nagykövetségek. Emellett veszély leselkedhet a magyarokra azokban az országokban, ahol békefenntartóként vagy koalíciós partnerként vannak jelen magyar katonák, ilyen például Irak és Afganisztán. Emellett még számos országban leselkedhet veszély a magyar turistára, akár a terrorizmus veszélye, akár a személyiségi jogokat sértő intézkedések miatt. Ezekről bővebben a Külügyminisztérium honlapján lehet olvasni, ahol rendszeresen közzéteszik, mely országba nem ajánlatos utazni.

 

Az NBH a beérkező információkat értékeli, ellenőrzi és szükség esetén értesíti az ügyben érintett hatóságokat - áll a honlapon. "A leírtak talán egyértelművé teszik, hogy hazánkban nem beszélhetünk 'vészhelyzetről'. Az ötvenes évek folytonos gyanakvása nem szolgálhat mintaként, a félelem öngerjesztő folyamatként való beindítása nem tanácsos. Az állampolgárok és a nemzetbiztonsági szolgálatok - közös érdekeken és kölcsönös bizalmon alapuló - együttgondolkodása ugyanakkor érdemben hozzájárulhat egy Magyarországon esetlegesen tervezett terrorcselekmény megelőzéséhez" - áll az NBH honlapján.

 

A január közepén megjelent szöveget hazai és külföldi tapasztalatok alapján írták - mondta az [origo]-nak a szolgálatok illetékese. Hozzátette: a Nemzetbiztonsági Hivatal hamarosan megjelenő évkönyvében már frissül a szöveg, hiszen az elmúlt évben bővült a nemzetközi terrorcselekmények száma. Az illetékes többször elmondta, hogy Magyarországon nem nőtt a terrorfenyegetettség, tehát nem ez motiválta az oldal készítőit az útmutató megírására. "A hivatal szükségesnek tartotta felhívni a figyelmet arra, hogy a terrorizmus elleni harc lakossági összefogást is követel" - közölte. Hozzátette: szomszédos és nyugat-európai országokban is tettek közzé az illetékesek hasonló szöveget.

 

Kapcsándi Dóra