Vágólapra másolva!
Valószínűleg idén nem születik döntés a verespataki aranybányáról, a beruházó cégnek ugyanis nincs esélye, hogy egy éven belül megszerezze az építkezéshez szükséges környezetvédelmi engedélyeket. A kanadai-román cég többek között nem számolt azzal, hogy az engedélyezési eljárásába Magyarországot is bevonják.
Vágólapra másolva!

Az idén valószínűleg nem születik még döntés a verespataki bányaberuházásról - jelentette ki kedden Szabadság című kolozsvári lapnak a román környezetvédelmi minisztérium államtitkára. Korodi Attila szerint ennek oka, hogy a beruházó Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) cég egy éven belül nem tudja megtenni a környezetvédelmi engedély kiváltásához szükséges lépéseket. Korodi elmondta: a kanadai-román cég tavaly decemberben nyújtotta be a környezetvédelmi engedély megszerzésére vonatkozó kérelmet. A vállalat azonban nem vette figyelembe, hogy a beruházás annak méretei és határon átnyúló hatásai miatt speciális elbírálásban részesül.

A román kormány így eleget téve a nemzetközi egyezményeknek januárban felkérte Magyarországot, hogy vegyen részt a beruházás várható hatásairól szóló vizsgálatban. Ennek részeként pedig valamennyi érintett ország, így hazánk is szervezhet közvitát a beruházásról. A romániai minisztériumok képviselőiből álló tárcaközi testület csak ezután hozhat döntést az ügyben.

"A döntés késlekedése nem jelenet semmit, Magyarország számára továbbra is az lenne megnyugtató, ha Verespatakon nem épülne meg az aranybánya" - közölte az [origo]-val a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szóvivője. R. Bakonyi Ágnes elmondta: egyelőre nem állt fel még a Tisza-Maros vízgyűjtőterület veszélyforrásait vizsgáló magyar-román ad hoc bizottság sem, amin keresztül a magyar kormány észrevételeit és javaslatait eljuttathatná a román félhez. A tárca honlapján a jövő héten teszik közzé a komoly vitát kiváltó projekttervet, ami alapján a beruházó cég az aranybányát meg akarja építeni.

A magyar tiltakozás oka: az RMGC ugyanazzal a ciános technikával akarja felszínre hozni Európa legnagyobb aranykészletét, mint a 2002-es tiszai ciánszennyezésért felelős Aurul. Azzal a különbséggel, hogy Verespatakon évente tízszer több, vagyis 5000 tonna ciánt használnának. Ráadásul a bányaépítés jelentős tájrombolással is járna.